Szofi blogja

Búcsú...

2011-10-08T18:01:00.001+02:00

Épp ideje már bejegyzést írnom. És azt hiszem annak is épp ideje, hogy EZT a bejegyzést megírjam.
Már rosszul kezdődik, igaz? Én is tudom.
Régóta gondolkozok ezen. Még most sem vagyok teljesen biztos ebben a döntésemben, de lehet jobb lesz így.

Nyilván mindenkinek feltűnt, hogy már június óta nem írtam, és azelőtt is igen hézagosan. És nem azért mert nem történik velünk semmi, mert igen is történik, csak nekem se kedvem, sem időm nincs leírni.
Nem tudom miért nincs kedvem, de kár is lenne magyarázkodni. Ez van, és kész.
Időben meg végképp szűkösen állok. Fáradt vagyok és kimerült, a hétvégék mintha nem is lennének, este 8-9-kor már azt várom, hogy mikor tudok már lefeküdni. És ez nagyon szokatlan tőlem.

Azt hiszem a magyarázkodás után, itt az ideje köszönetet mondani és búcsúzkodni.

Visszaolvastam régebbi bejegyzéseket, és nagyon jól esett. Látni, hogy akkor hogyan gondolkodtam, reménykedtem valamiben. Hogy azóta mennyit fejlődtünk. És tényleg. Szofi mostanában olyan lelkes a dummy iránt, mint még soha. Annyira figyel, mint még soha. Találkozhattam azokkal is a blog révén, akiket csak itt ismertem meg. Nagy vágyam teljesült azzal, hogy nyáron eljutottunk az Erdős házaspár hajdúszoboszlói vadászkutyás táborába, és nagybetűs KUTYÁSOKKAL (és természetesen kutyáikkal) találkozhattunk. Sok minden van, amit még szeretnék megvalósítani, de az már csak a jövőre vonatkozik.

jobbról a 4., Adriék mellett :)

Ma néztem a blog statisztikáit. Több, mint 8000-en látogattak meg minket, számos különböző országból. A legtöbben természetesen itthonról, aztán Romániából, Szlovákiából és az USÁ-ból. A legtöbben 2010. decemberében jártak itt, csaknem 900-an. Büszke vagyok ezekre az adatokra, még akkor is, ha másnak ez kevésnek tűnik. Büszke vagyok arra, hogy a semmiből idáig eljutottunk.

Éppen ezért szeretném megköszönni mindazoknak, akik csak egyszer is olvastak minket, de legfőként az állandó olvasóknak, akik miatt a bűntudat is bennem van, amiért nem írtam az utóbbi időben. Tényleg sajnálom. Köszönöm azoknak, akik kitettek saját blogjukra, így újabb emberek találhattak ide. Köszönöm azoknak, akik írnak kutyás blogokat, és akik miatt én is "megkívántam", hogy blogoló legyek.

És itt a vége. Húzom-nyúzom az időt, hogy az utolsó pár sorokat megírjam. Rossz érzés ez, nagyon rossz, még akkor is, ha már régóta itt volt ennek az ideje, és egy kicsit megkönnyebbüléssel tölt el.
Hiszen ezzel lezárul egy korszak. Egy korszak, ami számomra nagyon fontos volt. Hiszen ha nem kezdek el más blogokat olvasni, majd írni, akkor lehet továbbra sem tudnék semmit sem a "kutyás világról", de lehet, hogy nem érdekelne kicsit sem. Érdekes, milyen apró dolgok alakítják az ember életét, jellemét.

És most már tényleg itt a vége. Sajnálom, aki abban reménykedett, hogy írok még, és ez csak egy "pillanatnyi" szünet. Lehetséges, hogy valamikor a jövőben létrehozok egy személyes blogot, ahol a mindennapjaimról irkálok egy kicsit. De ezen még gondolkodnom kell.
Még egyszer szeretném megköszönni azoknak, akik velünk tartottak ebben a - 3 hónap híján - 2 évben. Nagyon örültem annak, hogy írhattam, és hogy mindezt olvasta valaki.

Köszönöm, köszönjük.
Búcsúzunk.

Mksz CAC, május 22.

2011-06-19T14:40:00.001+02:00

Akkor lássuk csak.
Ápr. 16. után én következtem a sorban, így aztán elterveztük a kiáll.-t, mint következő találka időpontot.
Külön ráadás volt, hogy Adriék neveztek is - így már tényleg muszáj volt megjelennünk. :D

Minden nagyon simán ment, szuper volt az idő, egyik kutya sem tüzelt be a várakozás ellenére, szóval minden szuper volt. :D Kicsit gyanús volt nekem ez a túúúl nagy simaság, de na, kell ilyen is, végül is nem lett semmi rossz. :D

Valahogy fél 10-re értünk ki, először alig találtuk meg Adriékat, de aztán csak sikerült. :D Apával megbeszéltük, hogy majd délután 4-fél 5 körül jöjjön értem. :)) Kutylik tisztára bezsongtak egymástól, aminek az lett az eredménye, hogy Boni be lett pakolva a boxba. :D Egyre jobban bírják egymást.^^

Aztán várakoztunk, amíg Adriék osztálya jött, és Adrit néha az aggodalma miatt már azt hittem leütöm. :DD Végül amikor eljött az idő, Sony-t felkaptam, Szofkát betettük a boxba (simán bement nagy meglepetésemre), és mentünk a bírálati körhöz.
Minden simán ment, én fotózgattam, Adri meg felvezetett. Sikerült a bírónéni mellé állnom, így tisztán hallhattam, mit mond. :) Végül nagyon szép bírálattal Bonedli kit. 2, Res. CAC címet kapott. :DDD Adri az valahol a fellegek tetején járhatott, és jár is még egész nap. :D Gratu megint.^^

Bonedli :) <3

Kiderült, hogy Szofka tisztára kiakadt, hogy otthagytam egyedül a boxban, így Adri-apu kiszedte és vigyázott rá. :)) Végül ő is magunkra hagyott minket, mi meg elindultunk 4-en a Népligetben.

gyönyörűm :)

Voltak páran, de nem volt vészes, azt hittem a gyönyörű idő miatt többen lesznek. A nagy izgalmak között megéheztünk, úgyhogy ettünk szendvicset útközben, aztán találtunk magunknak egy másoktól távol eső jó nagy rétecskét, ahol letelepedtünk, és kutyliknak dobáltuk fáradhatatlanul a teniszlabdát. :)

Bon :)

Aztán előszedtem a zsinóros lasztit, amit Adri, aki legalább annyira fantasztikus dobó, mint én, első dobásával felhajított egy fára.... :'DD De nem ám ilyen alacsony ágra, hanem jó magasra.Már itt is eléggé kivoltunk, aztán meg amikor elkezdtük feldobálni Adri táskáját, hogy leessen a labda... :'D A rétecskénk túloldaláról elég rendesen bámultak minket. :D Végül valamelyikünk úgy dobta fel a táskát, hogy lejött a labda. :D Kutyák ráraboltak, mehetett a játék tovább. :))

repül :)

előre! :)

Aztán ahogy ballagtunk vissza a kiállítás területére, kicsit eltévedtünk, meg hát nagyon szomjasak is voltunk mind a négyen, kutyák főleg, pedig még a saját vizünket is megkapták. Egyik kút sem működött, amit találtunk... Aztán találkoztunk goldisokkal, velük ballagtunk tovább, végül ők mondták meg hogy hol találunk működő kutat. :) Nagy boldogság volt mindannyiunk részéről, mikor végre megláttuk. :) Szofi kutyát meg kell tanítanom folyó kútból inni, mert Boninak olyan szépen ment. :D

Utána kicsit nehezen, de visszataláltunk a kiállításhoz, ahol már az összevetések mentek. Beálltunk kutyákkal nézni mi is. Volt egy nő egy zsebkutyával, aki folyton elénk állt, akárhová mentünk. Aztán olyan előre álltunk, hogy már nem sikerült neki. :D Természetesen szurkoltunk Svennek, aki a goldeneket képviselte. :) Azt néztük, volt egy bíró, aki több kategóriában is ítélt, és ahol kicsi kutya volt, ott mindig a kicsit választotta a nagyobb termetű helyett. Sokáig nem gondolkozott... Hát, ez van.

ezen a kutyán annyit röhögtünk :D

A nézelődés közben megéheztünk, így vettünk mind2-en egy lángost, amit aztán alig bírtunk betömni, így jutott a kutyáknak is. Aztán Adri-apu megjelent, de apa meg még sehol sem volt. Hirtelen elkezdett dörögni-villámlani, és ömleni az eső. Berohantunk Adriék kocsijába, hátul ültem a két kuttyal. :) Kutylik kidőltek, összebújva szundiztak. :) Megvártuk amíg eláll, aztán megjött apa is, megölelgettük egymást meg a kuttyokat, aztán elköszöntünk.


a jó kutyák kis helyen is elférnek :)

debil Bon :D

Megint eltelt egy fantasztikus nap...

Jours...

2011-06-04T01:59:00.001+02:00

Telnek a napok. Elég rendesen. Majdnem két hónapja, hogy nem írtam. Szánom-bánom. Azért annyira nem. :D
Igazából már nagyon el akartam küldeni a franciás bejegyzést, de sehogy sem akart vége lenni. 1 hónapja írom. :DDD És végre. Nagy kő esett le a szívemről. :D Most már írhatok mindenféléről.
Lássuk, mik is történtek.
Először is, nagy Olaj-fan lettem. Az Olaj egy szolnoki kosárcsapat. :)) Voltunk az Olaj-Albacomp meccsen, a harmadikon, amit megnyertek, és elkapott minket a láz... :D Üvöltöztünk, tapsikoltunk, ugráltunk... ahogy egy jó szurkolóhoz illik. :D Aztán a negyedik meccset is megnyerték Fehérváron... Ezután elterveztük, hogy igenis elmegyünk a szolnoki döntőre. 3 órát álltunk sorban, mindannyian csupa piros-feketében (az olaj színe), és 5 ember állt előttünk, mikor bezárták a jegypénztárt... Teljesen kiakadtunk. Jó nagy bőgés után (:)) bementünk a Kossuth térre, sütit enni. Aztán bementünk a Prontoba (pizzázó), ahol kint maradt piros-feketébe öltözött szomorú olaj-szurkolók gyülekezete volt. Ment a meccs a tv-ben, épp szünet volt. Közben mutattak visszajátszásokat, ahol folyamatosan felfedeztük az ismerősöket, osztálytársakat... Megint idegesek lettünk. Megkaptuk a pizzánkat, és kimentünk, aminek valószínű nagyon örültek a sok szitkozódásunk után. :D Akkor vmi 10 ponttal vezetett az Alba. Mondtuk, legalább nem leszünk ott amikor veszítenek. Aztán vhogy 9-fél 10 körül kiderült, hogy nyert az Olaj, 80-72-re. Újabb idegroham, hogy nem voltunk ott. Aztán 2-en hazamentek barátnőim közül, és 2-en maradtunk. Fél 11-ig bent voltunk a városban, igen, hétköznap. :))) Elkezdődött az őrült ünneplés a Kossuth téren. Oda is kimentünk. :) Aztán apa hazahozott minket. :) BAJNOK AZ OLAJ!!! <333
Aztáán... voltunk még máj. 22-én Bp. MKSZ CAC-on megint, Adrizni meg Bonizni. :) Nagyon jó volt, erre majd egy külön bejegyzést. :D
Máj. 27-28-án osztálykirin voltam. Jól indult, mivel az egyik utált, bunkó paraszt osztálytársam végül beteg lett. :D Mátraszentistvánra mentünk amúgy, meg előtte Egerbe, Sirokra ilyesmi. Este basszus... Franciás bejegyzésben lévő 'említett fiú' megint jófej énjét mutatta. Egyre jófejebb. :D És arra is rájöttünk, hogy az osztályban egy csomó fiú töknormális. Csak bizonyos emberkék elnyomják őket... Na, szóval marha jót beszélgettünk a tűz körül velünk, végül felmentünk a szobánkba, és ott folytattuk a csajokkal. Volt vmi olyasmi az egyik szobában, hogy 'mindenki mondja el a másikról a véleményét' szemtől-szembe. Na ezt inkább kihagytuk, a társaság nagy része viszont ott volt. Elküldtük a kémeinket, hogy majd adják le a drótot. :D Még 'említett fiú' is bejött megvitatni a dolgokat. Aztán én vhogy bealudtam háromnegyed 4 körül, a többiek meg negyed 5-kor. Aztán 1x csak, fél 7-kor bejön az egyik fiú, öö, nevezzük 'xy'-nak, akivel szintén tök jóba lettünk, hogy a tanárnő most szólt, hogy hamarabb kell kelni. Aztán kimegy. Aztán 1 perc múlva visszajön, hogy bocs, nem, csak vicceltem. Nem akartuk meggyilkolni. :DDDD Ezt amúgy azért kaptuk, mert előző nap a mekiben eldugtuk a táskáját, és azt hitte, ellopták. Síkideg volt, mi meg sírtunk a röhögéstől. :'DD Lehet, megérdemeltük?? :D
Másnap az Ilona vízeséshez sétálunk, ami hát... nem volt túl nagy szám. De kipróbálhattuk úgymond a sziklamászást, mert felmentünk a tetejére egy igen veszélyes úton. Szinte csak fiúk voltak, lányok alig-alig. :D Ott izgultak, hogy úristen le ne essünk... De ügyik voltunk.^^ Természetesen nem én lettem volna, ha nem süllyedek el teljesen cipőstül a patakban. :D Facsartam a vizet a zoknimból... A fiúk mezítláb próbálkoztak. :D Aztán lemásztunk (mellesleg megjegyzem, hogy majdnem lezúgtam a sziklákról, mert megcsúsztam, két bnőm kapott el...), és visszamentünk a buszhoz. Utána irány Sástó, mentünk bobozni. :) Természetesen az eső mikor kezdett el ömleni?? Amikor tetűlassan húzta fel a szerkezet a bobot a pálya tetejére, mi meg benne ültünk. Ronggyá áztunk. :)))) Ahogy leértünk, elállt........ Még 1 menetre jutott időnk, pedig még volt jegyünk egyre. Eladtuk egy másik csoportnak. :DD Sokáig nem kellett keresgélni, hogy ki nem akar sorban állni jegyért. ;) Utána indulás haza, egymás szórakoztatása a buszon, és megérkezés. :)
Jó kis kirándulás volt, amit megint csak a pozitív csalódások jellemeztek. :) ;)
Máj. 29-re remek kis programunk volt: Szilvásvárad Maraton. Szofkát vittem volna, el lettünk volna, amíg apa biciklizik. Aha. Csakhogy Szofka betüzelt szombat reggel, én is csak a kiri után tudtam meg. Először számomra program storno, de aztán mégis csak elmentünk, anya biztosította a társaságot. :) Fotózgattam, meg elmentünk pacikat nézni. Jó volt nagyon, csak kicsit hüsi volt...
Ma moziban voltunk a csajokkal. Karib 4-et nézni. Már nagyon kellett. :)) Egyszerűen imádom... Külön öröm, hogy Orlando és Keira nem voltak benne. :D Penélopé Cruz Angelica-ként nekem sokkal jobban bejött. Szerintem illett is Jack-hez. :D Lehet, hogy nem volt túl akciódús, és voltak benne felesleges dolgok (mi a fenének kellettek a spanyolok bele??), de nekem tetszett. Jah, meg a 3D. Minek?? Azt hittem, eldobom a szemüveget a fenébe, annyira zavart már. De amúgy uccsó Angelicás jelenet Jack-kel... Nagyon kéész. :'D Már vártam a csókot, vagy vmit, de így is nagyon jó lett. :D Elvégre ez nem egy happy end-es romantikus film. Egyik kedvenc jelenet a filmben. :) Nagyon remélem, hogy lesz 5. A betűk utáni rész is utalt valamire. :D Csak az a rossz, hogy még éveket kell várni, ha lesz tovább. Ez nem egy sorozat, ahol folyamatosan vannak spoilerek, amiből egyik kicsit tudsz építgetni.... Itt mindenre évekig (!!) várni kell. Na, szóval azóta is a zenéjét hallgatom. Most elkapott a Karib-feeling. :D Istenem annyira jó az összes zenéje!!! És hát maga Jack Sparrow... *_* Elfogadnám. :D
Nah, beteszem nektek a kedvenc jelenetem, de aki még nem látta, és meg akarja nézni, az NE NÉZZE MEG!!

annyira jóóó :DD már mindent mond neki csak maradjon ott... és a végén még mindig röhögök... 'I gotta go' 'JACK!' jááj :'DD

Meg fogom nézni angolul is, felirat nélkül. Remélhetőleg érteni fogom, amit mondanak, most néztem vissza jeleneteket, és értettem (fentebb látható jelenetet is). :) Már ha egyszer levánszorog majd a gépre a 137 perces film... Ja, meg ha meg lehet majd találni normális formátumban, ami nem ratyi.
Na, akkor a házi feladatotok, hogy dolgozzátok fel ezt a sok infót. :D Igyekszek majd minél gyakrabban írni... Tudom, a múltkor is ezt mondtam... :D Javíthatatlan vagyok. :D
(Azért figyelitek, hogy ezt a nyamvadt bejegyzést is hajnal 2-kor írtam??)

Cote d'Azur...

2011-06-04T00:57:00.000+02:00

Régen nem írtam, tudom, szép lassan elkezdem majd bepótolni a dolgokat.
Kezdeném ezzel a bejegyzéssel, ami az utóbbi hetek legfontosabb eseményét mutatná be... Ez nem más, mint az utazás a francia Riviérára. :)
Túl kevés ahhoz a szó, hogy leírjam, mennyi élménynek voltunk részesei Franciaország ennek a csodálatos részén. Gyönyörű volt minden.
Csak hogy pár dolgot említsek: Monaco, Monte-Carlo, Cannes, Antibes, Nizza, Menton, Grasse, Gorges du Verdon, Eze-Village... Nehéz mindent egy szövegbe sűríteni. Ha erről az útról kérdeznek, csak ömlik és ömlik belőlem a szó... Joggal. :)
Szóval, elkezdek kicsit mesélni...
20-án reggel 5-kor indultunk Szolnokról, mindenki marha fáradt volt, de azért nem aludtunk be, csak kicsit később. :) Hosszú útnak néztünk elébe, estére Oriago-ba kellett érnünk, ahol a "tranzitszállásunk" volt, majd másnap indultunk tovább.

itt kellett volna aludnunk :D

Oriago... Hihetetlen csúnya hely. :D Komolyan, én még nem is nagyon láttam csúnya olasz várost, de ez... Ráadásul a szállás. 4-en lettünk volna együtt, meg is kaptunk egy négy személynek való lakókocsit. Ez eddig oké, még az is, hogy egy lyuk volt, és a bőröndjeink alig fértek be magába a lakókocsiba, nemhogy a szobákba. Viszont mindent belepett a kosz, arról ne is beszéljünk, hogy mindenhol hangyák mászkáltak. Óriáshangyák. Szóltunk a tanároknak, akik egy kis szervezőmunkával szereztek nekünk új helyet, egy vadiúj kis lakásszerű izében, szóval nekünk volt a legjobb helyünk. :))) Sokáig fent voltunk, beszélgettünk, röhögtünk, üvöltöztünk. :D Aztán lefeküdtünk a kellemes klímájú szobákban. Reggelre a lyukunk majd' befagyott, olyan hideg volt. :DD Senki sem akart kimászni a hálózsákból. Viszont muszáj volt, mivel 7-kor indultunk tovább, így összeszedtük a cuccunkat.
A 2. napi út vagy 3000 évvel hosszabbnak tűnt, mint az előző napi, pedig sokkal rövidebb volt. Az olasz alföld valami végtelen hosszú. Aztán szerencsére beértünk a hegyek közé, majd hamarosan megpillantottuk a tengert, végül átléptük az olasz-francia határt. :) Itt már kicsit megkönnyebbültünk, hogy legalább idáig eljutottunk. Hamarosan letértünk az autópályáról, és egy kisebb úton haladtunk, végig felülről nézve a tengert. :) Elhaladtunk Monaco mellett is, amit távolról is jó volt csodálni. :))

Eze-Village :)

Aztán megérkeztünk Eze-Village-ba, ami egy nagyon cuki kis falu volt, ici-pici kis utcácskákkal, lépcsőkkel. :) Felmentünk a falu tetejére, ahonnan csodálatos kilátás nyílt mindenfelé. Megérte kifizetni érte azt az 5 eurot. ;)

Nizza... tengeeeer *-*

Továbbindultunk Nizzába, ahol megálltunk enni a Flunch nevű étteremben, ahol egyszerű, finom kaják voltak. Utána kivittek minket a tengerpartra, a híres-neves Promenade d'Anglais-ra, azaz az angol sétányra. Amikor megláttuk a tengert... *_* Lementünk a vízhez, mászkáltunk a köveken, és folyamatosan fotózkodtunk. :) Beszívtuk a tenger illatát, majd felmentünk újra a sétányra, mivel szabadprogramunk volt. Jó messzire elmentünk a part mentén, majd az út másik oldalán jöttünk vissza a pálmafák mellett.
Utána tovább indultunk, immár Antibes-ba, ahol a szállásunk is volt. A gondok azzal kezdődtek, hogy a busz nem fért be a campingbe. Ezért elküldtek minket a busszal együtt valahová a p-be, hogy ott várjunk. Vártunk is, másfél óráig. A buszban. -.- Aztán visszaverekedtük magunkat a bejárathoz, cucc ki, mobil home-ok megkeresése. Utána esti beszélgetés, fürcsi, fekvés. :)

az a bizonyos múzeum...

Monaco <3

Következő program: Monaco. Lehet, ez jött be a legjobban. :) Amikor beértünk a városba, tátottuk a szánkat rendesen. Közben elmondták, mi lesz a program. Aztán megérkeztünk egy parkolóházba, ami közvetlenül a tengerre nézett... A PARKOLÓHÁZ!!!!!!!! Csórik. Ahogy kiléptünk a sötétségből, egyből megint elénk tárult a tenger. Megint csak: *_*. Főleg, amikor megláttuk a Musée Océanographique épületét, ahogy a tenger fölé magasodik a sziklákon... Oda készültünk amúgy. Megmásztunk pár lépcsőt, és valami csodaszép kerten mentünk keresztül, majd megérkeztünk az óvárosba. Utána bementünk a múzeumba, ahol igen érdekes halacskákat láthattunk. :)) Aztán egy bazilika következett, majd a Palais Princier, azaz a hercegi palota, ahol angol idegenvezető fülhallgatót kaptunk, és nagyon büszke voltam magamra, mert az egészet értettem. :)) Következett egy kis szabadprogram, szóval vásároltunk egy kicsit, vettem további képeslapokat, és az elmaradhatatlan I ♥ Monaco pólót (illetve ujjatlan, de az mindegy :D). :D Utána a casinohoz vitt a busz, ahol 2,5 óra szabadidőt kaptunk. :D Megnéztük a sétányt, fotózkodtunk ferrarival (♥), megettem életem legdrágább, legfinomabb és egyben leghatalmasabb csokis fagyiját (:D). Leültünk egy csodálatosan szép parkban, ahol bámultuk a helyi nők "szegényes" ruháit, táskáit (gucci, louis vuitton minden mennyiségben), illetve a frissen vásárolt luxus (bár számukra nem) cuccok zacskóit, amikkel kb. úgy mászkáltak, olyan természetességgel, mint ahogy nálunk a coop-os szatyorral. Utána elindultunk luxusboltokat keresni, amiket végül 2 perccel a csoporttal megbeszélt találkozó előtt találtunk meg. :D Egy egész utcányit... *-* Végül buszra fel, Flunch, aztán irány a szállás.

jóseggű *-*

Casino Monte-Carlo :)

Történt egy kis incidens az este alatt, az egyik csajjal, akiről egy ideig azt hittem a barátnőm, így aztán 7 helyett maradtunk 6-an bnők, jobb is. :) Na, ezt nem ecsetelném, elvileg ez egy élménybeszámoló, neki itt semmi helye.
Szombaton gusztustalan, gonosz időre ébredtünk, fura volt a felhőtlen napsütés után. Nem esett, de csak idő kérdése volt. A program: Fragonard parfümgyár meglátogatása Grasse-ban, cukorka és csokiműhely nézés, aztán Gorges du Verdon (Európa Grand Kanyonjának is szokás nevezni). Ahogy megérkeztük Grasse-ba, elkezdett esni az eső. Bent a Fragonard-nál meglepi magyar idegenvezetőt kaptunk, aki marha jófej volt, a végén pedig... vásároltunk. Mint az állat. :D Gazdagabb lettem egy parfümmel (nagyon fincsi, citrusos illat nyárra, ráadásul csak náluk lehet kapni), illetve még egy csomó szappant vettem, egészen konkrétan 6-ot, de csak azért mert eredetileg 2-t vettem volna, de aztán megláttam egy csodaszép dobozkát, amiről azt sem tudtam, mi van benne, de nekem az kellett. :D Meglestem, hát jó illatú szappankák voltak bele, megvettem hát azt is. :D Ahogy kijöttünk, még mindig esett az eső.
Aztán tovább indultunk a cukorka- és csokiműhelybe. Bent lehetett kóstolni lekvárt, de jó sokan voltunk, és nem nagyon volt kedvem kivárni, főleg, hogy mindenki azt mondta, hogy inkább ne próbálkozzak. Csokit is lehetett kóstolni, azok viszont nagyon fincsik voltak. :) Természetesen az elmaradhatatlan vásárlás itt sem maradt ki, egy vagyont hagytam ott a kézműves csokikért. Közben lányokkal egy kis boldogságot nyújtó felfedezésre jutottunk az egyik fiúval kapcsolatban, amikor megkérdeztük. Tudnak még az emberek csalódást okozni - pozitívan. :) Amikor kiléptünk az ajtón, már ömlött az eső. Őrült futásban közelítettük meg a buszt, de így is jól megáztunk. :D

ő volt 'Júlia' :DDDD

Tovább indultunk egy nagyon keskeny úton, sziklák között, szakadék mellett, ami feltételezhetően nagyon gyönyörű volt, azért csak feltételezhetően, mivel mindenhol felhők voltak, és semmit sem láttunk. Mintha végig egy nagy ködben mentünk volna. Nekem azért a fejem is megfájdult közben, a sok parfüm- és szappanszagolgatástól, aztán a lányokkal hányingerünk is kezdett lenni, a kanyargós út miatt. Vettem be gyógyszert, de nem sokat használt.

*-*

Aztán végtelennek tűnő utazás után megérkeztünk a Gorges du Verdon-hoz, és amikor kiszálltunk a buszból, felfedeztük, hogy még csak nem is csöpörög az eső, és a felhők sem takarták el a kilátást. Kisétáltunk az út szélére, a korláthoz és ott volt alattunk a nagy mélység, plusz a gyönyörű türkizszínű Verdon folyó, bár víz az nem sok volt benne... Sétálgattunk az út mentén, fényképeztünk, plusz voltak ilyen kilátószerűségek, amik a sziklafalból álltak ki, na 2 olyanba is kimentünk. Utána benéztünk a kis ajándékboltocskába, ahol vettem egy képeslapot. :) Aztán buszra fel, irány a szállás.
Visszafelé Grasse-on mentünk keresztül, ki tudja milyen okból, de a sofőr be akart minket vinni a belvárosba, busszal (!!!). Hát nem fértünk el. Nagyon nem, de olyan szinten, hogyha le akartunk kanyarodni valahova, akkor 500x kellett visszatolatni, hogy sikerüljön. Ilyenkor persze bedugítottuk a fél várost... De mit csináljunk, hát magyarok vagyunk!!! :DD Jah, egyszer majdnem levittünk egy parkolóházat, ám állt ott mellettünk egy kocsi, akit viszont beszorítottunk, és ment előre és előre, hogy ne zúzzuk le. Nem zúztuk le, ő viszont belement az előtte parkoló kocsiba. Szerencsére nem lett semmi baja, de már annyira bénáztunk, hogy nem fértünk el, hogy a sofőr kiszállt, és ő irányított ki minket az utcából. A járókelők meg álltak, röhögtek ránk, mi meg visszaröhögtünk. :D Nagyon kész volt már a társaság. :'D

Antibes :)

Hazaérkezés előtt még Flunch, ahol csak egy salátát meg sütit ettem, mert a lányokkal főzni készültünk este. Ilyen üveges szószból csináltunk spagettit, ami nem lett valami csodálatos, mert nem volt nálunk só, de megettük, mert a miénk! :D A mosogatás rám maradt, mivel fizikai képességeimet ismerve engem nem engedtek a tűzhely mögé, annak valószínű katasztrófa lett volna a vége. :D Egyszer nyúltam a serpenyőhöz, kavargatni, hát majdnem leborítottam. :'D Hatalmasokat röhögtünk, meg kapcsoltunk zenét, és énekeltünk, üvöltöztünk. :D 'Említett fiú' átjött, és vacsi után vele beszélgettünk. :)
Vasárnapi program: Antibes & Cannes. Antibes óvárosa... Naagyon édes volt. Volt egy kis programunk, miszerint valami galériába kellett volna bemennünk, de aztán kiderült, hogy nem engednek be minket, hál' istennek. :D Így több szabadprogramot kaptunk. Van ott egy nagy piac, ahol mindent lehet kapni: fűszereket, halat, húst, zöldséget, gyümölcsöt, táskát, ékszereket meg még ki tudja mit. Az egész városban rengeteg kis butik volt, lelkesen jártuk körbe szinte az összes utcát, mivel ajándékot szerettünk volna venni otthon maradt barátnőnknek. Nem találtunk semmi neki valót, így hagytuk, úgyis megyünk még máshová. Aztán kisétáltunk egy útra, ami a tenger fölött van, onnan nézelődtünk.
Aztán ahogy sétáltunk tovább, észrevettünk egy strandot, ami tele van emberekkel. Na, mi kitaláltuk, hogy nekünk oda kell jutnunk. :D Egy ideig gondolkoztunk, merre kéne menni, de aztán megtaláltuk az utat, és hipp-hopp odaértünk. :D Cipő le, csőnaci felhajt, és már mászkálhattunk is a pihe-puha homokban. Lepakoltuk a cuccokat a homokba, aztán belementünk a vízbe. A lábunk enyhén szólva lefagyott... :D Tudjátok, van az az érzés, amikor elkezd a hidegtől zsibbadni a lábad, de úgy, hogy a végén már nem is érzed, hogy hideg, vagy hogy egyáltalán van lábad... Aztán ahogy kifutottunk, a homok lett hirtelen nagyon forró. :D Gyűjtögettem jó sok kagylót, olyan szépek voltak. :) Aztán észrevettük, hogy a csoportunk más tagjai is észrevették a kis strandot, fentről néztek minket, mi pedig elordibáltuk, hogy merre jöjjenek. :D Hamarosan ők is ott tapicskoltak velünk. :) 'Említett fiú'-t megkértük, csináljon rólunk képeket, de direkt szórakozott velünk, mert ott álltunk a jéghideg tengerben, és direkt jó lassan csinálta. :D


strandocska kihalt fele :)

Utána összeszedtük a cuccainkat, és mezítláb sétáltunk el egy ilyen messzebb lévő betonos részre, ahol leporoltuk a lábunkat meg felvettük a cipőnket. 'Említett fiú' is velünk tartott, örült, hogy lerázhatta a r*bancokat, akik úgy tapadtak rá, mint a piócák. Végül visszasétáltunk az óvárosba, ahol újabb tortúra következett, tudniillik ugye fel volt hajtva a gatyám. Elég szűk volt, már a felhajtásnál is sokat szenvedtem, de a lehajtás... Tiszta víz lett, és teljesen rátapadt a lábamra, sehogy se jött le. A végén már ott tartottunk, hogy a fél csoport az én gatyámat próbálta lehajtani. :'DDD 'Említett fiú' ott röhögtetett, miközben próbálta leszedni, de végül is egy apró kezű lánynak sikerült, akinek örök hálával tartozok. :D Nagy röhögések közepette indultunk a buszhoz, és útnak indultunk, Cannes felé.

annyira tipikus Cannes :)

Gyorsan megérkeztünk, szerintem 20 percnél nem volt több az út. Elmondták, mennyi időnk van, aztán mehettünk is utunkra. A kéznyomokat nézegettük a fesztiválpalotánál, aztán pedig kimentünk a tengerparti sétányra. Közben csatlakozott hozzánk 'említett fiú' is, aki menekült a piócái elől, meg az egyik haverja is, velük sétálgattunk a sétányon. Ez a hülye vett egy hamupipőkés rózsaszín lufit, és azt húzta maga után, természetesen mindenkit jól fejbe vágott fel, láttátok volna a franciák fejét. :D És mindenkinek mondogatta, hogy 'bocsika'. :'DD Majd' bepisiltünk már a röhögéstől, amikor a fiúk megláttak egy körhintát, és kitalálták, hogy ők felmennek, viszont 2 helyett véletlen 4 jegyet vettek... xD Úgyhogy eldönthettük, ki akar felmenni, én lent maradtam fotózni, hogy valami maradandó is legyen belőle. :D Utána továbbsétáltunk, fiúk jöttek velünk, de aztán vki hívta őket, és bár 'említett fiú' nem akart oda menni, valahogy csak rászedték, így maradtunk 5-en csajok.

*-*

Másik oldalban észrevettük a luxusboltokat és áhh... át kellett mennünk. :D Louis Vuitton, Prada, Dolce & Gabbana, Gucci, Dior, Chanel, Valentino, Emporio Armani, Cartier, Hermés... *-* Ez az én világom. :D A másik oldalban sétáltunk tovább, és kilyukadtunk egy nagy térre, ahol ilyen vásárszerűség volt.

óváros felé :)

Nos, már egy ideje fagyit kerestünk, marha meleg volt, árnyék nem sok, ki voltunk tikkadva. Sehol sem találtunk normális, gombócos fagyit. Aztán amikor már kezdtük elveszteni a reményt, egyik barátnőmmel bementünk egy kis boltba, ahol vettem hűtőmágnest és kulcstartót, ami most is a kulcsaimon lifeg. :)) Aztán ahogy jövünk ki, hallom, hogy a csajok mondják, hogy megvan a hely, ahol fagyizni fogunk. 3 gombócot ettem, nutellát, créme brulléet, és mangót, hát ne tudjátok meg milyen finomak voltak... *-* Mondjuk, nem nevezném gombócnak... Ilyen óriásméretűek voltak. :D Utána kiültünk a kikötőhöz a pálmafák alá, árnyékba, hogy megvárjuk a találkozót. Elnyaltuk a fagyit, és indultunk is a találkahelyre, ahol aztán észrevett minket 2 helyi rajcsávó. xD Integettek nekünk, mire mi elkezdtünk röhögni, de aztán visszaintegettünk. 'Említett fiú' is csatlakozott, amikor észrevette, hogy valamin nagyon röhögünk. :D Aztán leültek velünk pont egy vonalba, és bámultak. Mi meg röhögtünk. Szokásos. :))))) Aztán felmentünk a buszra, ahonnan még akartunk nekik integetni, de nem tudtuk, hogy látják-e. Integettünk, és visszaintegettek. :D Utána, amint látták, hogy indul a busz, felálltak, és elmentek. Mi meg indultunk vissza Antibes-ba, a szállásra.
Előtte megálltunk a Flunch-nél, de mi csak sütiztünk, mivel megint főzni készültünk. Azt hittük, sosem érünk haza, mivel a szállásra mindegyik nap különböző utakon jutottunk el, sosem tudtuk, hol vagyunk. :D És természetesen itt sem nagyon fértünk be az utcákba... Egyszer a busszal végigszántottunk egy nagy platánfát, kb. így végigkaristolta az egész buszt... x'D Na szóval, nagyon boldogok voltunk, hogy odaértünk, mert még jó korán volt, valahogy 5 előtt, és időben tudtunk volna főzni. Aztán, a tanárok mondták, hogy lehetne lemenni a helyi tengerpartra, természetesen ezt nem hagyhattuk ki. :D Vettünk fel olyan gatyát, amit jól fel lehet hajtani (és nem szorul rá a lábunkra, tanulva előző hibámból xD), aztán indultunk is. A camping utcájának végén van a tengerpart, kb. 2 percre... Illetve, most inkább 5 volt, mivel kerülni kellett kicsit az útfelújítás miatt. Hát, Antibes-nak jó hosszú, kihalt partja volt, sajnos már a nap sem nagyon sütött, de azért besétáltunk a tengerbe. Megint csak marha hideg volt. :D 'Említett fiú' is jött velünk, ami már csak azért is érdekes, mert azt mondta, hogyha mi is lemegyünk a partra, akkor bemegy úszni a vízbe. :D Lementünk, és ő meg betartva ígéretét, bement. Nem akartuk átérezni, hogy milyen rohadt hideg lehetett a víz. :D És, nem volt egyedül. Mi meg ott lestünk, h mennyi ilyen jéghideg víz imádó van köztünk??? Hát mi már éppen arra készültünk, hogy még utoljára bemegyünk, be is mentünk, háttal a nyílt víznek tapicskoltunk. Erre, nem láthattuk, de akkora hullám jött, hogy tetőtől talpig beterített minket. Először sikítottunk, de nagyon, kirohantunk, aztán meg meg se tudtunk szólalni, olyan hirtelen jött a hidegzuhany. :D Ezután úgy határoztunk, visszamegyünk a szállásra, mert majd' megfagytunk. Fiúk is velünk tartottak.

Antibes :)

Mi amint beértünk a mobil home-unkba, ledobáltuk magunkról a ruháinkat, megtörölköztünk, és száraz ruhát vettünk fel. A gatyámból csöpögött a víz. :D Szépen kilógattuk őket a levegőre, aztán nekiálltunk főzni, ezúttal zacskós tésztás, ilyen tejszínes-sonkás-sajtos vmit. Egész finom lett, de annyi, hogy nem tudtuk megenni. :D Este aztán elmentünk sétálni a csajokkal, majd visszamentünk, de végül 1ik barátnőmmel mégis elmentünk, annyira élveztük a kellemes levegőt és a mezítláb sétálást. Leültünk a patakparton és csak beszélgettünk, amíg ránk nem sötétedett (ott 1 órával később sötétedik, mint itt). Aztán, elmentünk a camping bejáratához, ahol nagy élet volt, mivel ott volt wifi. Mi csak leültünk egy padra. Aztán jött két külföldi gyerek, és ahogy elmentek előttünk bnőm utána szólt, hogy 'de ronda vagy'. Erre visszafordultak... o.O Aztán elkezdtek velünk angolul dumálni, sőt, többen is lettek. Egyik kezükben sör, másikban cigi. Kicsit be voltak már piálva. Kicsit meg is ijedtünk, de azért beszélgettünk velük, 'említett fiú' és egyik haverja meg az út másik oldaláról lestek. Miután elmentek, röhögve és botladozva jutottunk el a kis 'házunkig', ahol aztán dőlt belőlünk a szó. Aztán 'említett fiú'-ék is megérkeztek, és mondták, hogy ők is megijedtek, hogy mit fognak velünk az amcsik csinálni, és hogy azon filóztak, hogy védtek volna meg... Rendik. :) Utána elmentek, mi meg nekiálltunk fürödni meg ilyenek, amikor észrevettük h nincs budipapír. xD Elkezdtünk botorkálni a sötétben fél 12-kor a fiúk házához, h tőlük kérjünk. Éppen össznépi palacsinta sütés volt, aminek mint utólag kiderült a fele rossz lett... xD De azért kaptunk budipapírt. :D Folytattuk a fürcsizést, aztán épp teszem magam rendbe, amikor 'említett fiú' és társa csak úgy bejöttek, kopogás nélkül, mintha hazajárnának. Megint ottragadtak nálunk egy kicsit, aztán jó kis beszélgetés után eltettük magunkat másnapra. :)
Másnap reggel amikor felkeltünk és elmentünk friss péksütiket meg bagettet venni a pékségbe (mint minden reggel... friss, meleg fánkok, croissantok, piték és egyéb nyalánkságok vártak ránk) még nem tudtunk, mi vár ránk azon a bizonyos délelőttön. Korábban keltünk, mert ki kellett takarítani a mobil home-ot, mert csak azután vették át, ha mindent rendben találtak. Kész lettünk a takarítással is, a szendvics csinálással is, az összepakolással is, és vártuk "a nőt". Jött is, mosolygott meg minden, gondoltuk, nem lesz itt semmi baj. Hát, ahogy bement, első dolga volt megnézni, hogy a roló oké-e. Mi meg próbáltuk megállni röhögés nélkül. Nem volt jó. Mivel egyik nap elcsesztük valahogy, pedig nem is csináltunk vele semmit. Hát, gondoltuk, visszadugdossuk és nem fogja észrevenni senki. Természetesen nem is mi lennénk, ha nem azt nézte volna meg először. :)))) Közölte franciául, hogy ez sokba fog kerülni. Mi meg olyan folyékonysággal mondtuk, hogy hozzá sem értünk a rolóhoz, és hogy az már előttünk is úgy volt, hogy már magunk is elhittük. :DD Aztán talált 2 vízcseppet az elpakolt poharakon, illetve vízcseppeket a zuhanyfülkében (!!!!), de amin a legjobban kiakadtunk, az az volt, hogy szólt, hogy tiszta víz a padló a felmosástól. Kezdjük ott, hogy nem tudtuk felszárítani, mert nem tudtunk huzatot csinálni, mert nem volt nyitható az egyik ajtó. Aztán, nem is volt felmosórongyunk, sőt rudunk sem, szóval egy vödörben egy ronggyal tapicskálva kellett felmosni... Undorító. Ezek után még mindig mosolygott az a banya. Azt hittük ott helyben verjük meg. Utána bementünk, és nekiálltunk letörölni a vízcseppeket. Én személy szerint olyan ideges lettem, hogy leszedtem az egyik takarót az ágyról, és azzal szárítottam a padlót. Tudni illik, itt rajtunk kívül nem takarítanak...Utána már leszartuk. Vegye el az össze kauciót (100 eurót), csak mehessünk már. Kiderült, hogy a 10-ből 1 házat fogadott el első körben. o.O Amikor jött, mosolygott. Vááá. Elkezdtük rendesen szidni, aztán megtudtuk, hogy ért magyarul... Mondtuk a tanárnak, hogy legalább tudja, mit gondolunk róla. :))) Végül második körben mi is átadhattuk a kulcsot és bepakoltunk a buszba. Aztán visszamentünk a recepcióra, mert izgatott minket, hogy vajon mennyit kér el azért a sz.r rolóért, plusz még egy lánycsapat és a fiúk hiányoztak, sejtettük, hogy velük is lesz valami. Lett is. Ahogy megláttuk a fiúkat... ők sem voltak idegesek. Kiderült, hogy a banya 2x is átnézte a házukat, a kukával együtt, és nem szólt, csak a vízcseppekért. A 3. alkalommal szólt, hogy zsíros a kuka... És nekik ezért kell perkálni. Aztán a csajok is megjelentek... Nekik a 2. körben szólt, hogy van ott egy koszos pohár, de neki már nincs kedve még 1x visszamenni megnézni... o.O Nekik ezért kellett fizetni. -.-" A buszon kihirdették az ítéleteket a tanárok, nekünk 65 eurónkba került a roló (elég érdekes...), a lányoknak és a fiúknak 50-50 euróba... o.O Most komolyan, mennyiben kerül egy műanyag kuka vagy egy pohár?? Nem kommentálnám. Kicsit ideges-gyászos hangulatban indultunk Menton felé, ami utunk utolsó állomása volt.
Buszról leszálltunk, és mindenfelé narancsfákat láttunk, amiknek nem volt ehető a gyümölcse (???), pedig dugig voltak. Lesétáltunk a tengerpartra, de mi a lányokkal mentünk is vissza a városba, mert bnőnknek még mindig nem vettünk ajándékot. Természetesen Menton-ban egy rohadt ajándékbolt se volt. :DDD Úgyhogy maradtunk a képeslapnál.
Utána felszálltunk a buszra, betettek francia zenét és azt hallgatva haladtunk át a francia-olasz határon... Utunk közben megnéztük a Remember me-t (aminek a végén majdnem elsírtam magam...), meg a Mamma mia!-t, aztán szunyáltunk. 4 óránként álltunk meg, és végül valamikor 26-án reggel 10 körül érkeztünk...
Nagyon-nagyon furcsa volt itthon lenni. Csak bámultam ki a fejemből, hogy ez most tényleg megtörtént?? Ott voltam?? Nehéz volt beletörődni, hogy haza kellett jönni. Pár napig rányomta a bélyeget a dolgokra... De aztán mindennek vissza kellett állnia a normális kerékvágásba.... És mi az út nagy tanulsága? Az, hogy nem mindenki az, aminek látszik. Valakiben pozitívan, valakiben negatívan csalódunk. Lesznek még meglepetések... :)

Április 16. :)♥

2011-04-19T20:33:00.001+02:00

Csodálatos, fantasztikus nap volt a szombati. Ugyanis Adri & Boni látogatott el hozzánk. :DD Ugyebár először a cac-on taliztunk, és utána elkezdtünk beszélni róla, hogy a közeljövőben is kéne találkozni. Még Franciaország előtt. Így a választásunk ápr. 16-ra esett.

Lázasan vártuk mind2-en ezt a napot, számoltunk visszafelé. Az időjárás megint megszívatott minket: egész idő alatt meleg volt, erre pont ezen a héten jött egy hidegfront. Pénteken itt valami szörnyű idő volt, és nagyon féltem, hogy mi lesz. Aztán szombaton felébredtem, és lám, ragyogó napsütés volt. Kinéztem az ablakon, és láttam, hogy Pest felől nagyon csúnya felhők jönnek. Adrinak dobtam egy sms-t, aztán visszafeküdtem, hogy aludjak még egy kicsit, mivel még csak fél 8 volt. Nem sikerült, tisztára izgultam, hogy mi lesz, hogy lesz. Aztán amikor 9kor felkeltem, akkor is szikrázó napsütés volt, és egy darab felhő nem volt az égen.

Innen már számoltam a perceket, mivel tudtam, hogy 11-re jönnek. És jöttek is. Áááááááááááááá. <3333333

Innentől kezdve nem igazán tudom elmagyarázni, hogy mi történt... Még most sem fogtam fel. Hogy tényleg megtörtént. Sétáltunk és sétáltunk, ebek úszkáltak, szaglásztak, mi beszélgettünk, meg iszonyat hülyeségeken röhögtünk. xD 'Tréningen' Szofi beégett, mert semmit sem csinált meg, Bonedli viszont naaagyon ügyi volt. :D Aztán Holt-Tiszánál... Boni lendületből beugrott a stégről, mi meg csak lestünk, mert totál elmerült a vízben. o.O Utána se ugrott be többször. xD Szofi az nyüszögött, de nem ugrott be, inkább kiment a partra, és onnan beúszott a stég végéig. :D

Aztán elmentünk a csatornához, ahol ökörködtek, és már épp indultunk volna, amikor elrohantak egyet játszani, a víz felé. Mindketten fújjuk a sípot, kutyák jönnek simán, erre felrepült egy vadkacsa... Mind2-en visszafordultak, hasast ugrottak a csatornába, aztán ne tudjátok meg, milyen szaguk volt... :DDD Főleg Bonnak. Ilyen rohadt-poshadt-vizes-dögszag keveredve szennyvízszaggal. xDDD Amikor Adri apuja meglátta.... xDD Bejöttünk hozzánk leslagozni Bont, de nem igazán sikerült. Úgyhogy inkább labdáztunk velük, hogy minél gyorsabban száradjanak.

Aztán elbúcsúzkodtunk, ölelkeztünk, és elmentek... :'((( Olyan hirtelen történt....

Szofi az kinyúlt 5 perccel azután, hogy Adriék kiléptek a kapun. :D Ilyen állapotba került:

Kb. 1 milliárd képet csináltam. Ááá, nem. Csak 450-et. :DDDD Ebből hosszas válogatás után 92-t válogattam ki, amiket meg is szerkesztettem. Mivel ez is rengeteg, ezért videót készítettem belőlük, bár már abba sem fért bele mind. :)))

Remélem, tetszeni fog a videó, és kellően tükrözi majd a nap hangulatát. :D ;)

Én viszont most eltűnök, holnap reggel elutazunk a sulival (meg barátnőkkel...) a francia riviérára, 1 hétig ott leszek, kedden jövünk haza. :) Szóval addig ne várjatok bejegyzést (nem mintha olyan gyakran írkálnék). :) Viszont utána majd jövök sok-sok szép képpel. :)) ;)

Puszi mindenkinek! (:

In memoriam...

2011-04-12T18:15:00.002+02:00

Igazából nem ma, hanem 9-én lett volna ennek ideje, mivel akkor történt az eset, mégpedig 2 éve. Akkor altattuk el beteg Dugó, alias Bejgli cicám, és azóta is fájó pont. Akkoriban minden csütörtököt elátkoztam (mivel csütörtökön történt, ráadásul a tavaszi szünetben), aztán pedig minden 9.-ét. Végül ez eltűnt, és bár nem kutyás téma, azt hiszem mégis megérdemli, hogy ide kerüljön. Emlékezzünk egy kicsit...

Van tartásunk :)

2011-04-12T17:01:00.003+02:00

Már egy ideje komolyabban belekezdtünk a 'Tartod!' tanulásába, szépen, fokozatosan felépítve. Azért kezdtük el tanulni, mert nagyon szeretném majd Szofkának megtanítani, hogy elhozás után előttem leülve várja, hogy elvegyem tőle a dummyt. :) Viszont eddig akárhányszor kértem dummyval a szájában, hogy üljön le, mindig ledobta.

Na, most az van, hogy a szorgos munkánknak köszönhetően Szofit leültetem, a dummyt a szájába teszem, mondom neki, hogy 'Marad! Tartod!' és szépen, lassan körbe tudom sétálni a kertet. :))

Olyan 1 hete kezdtünk neki annak, hogy leültetem, beteszem a dummyt a szájába, mondom neki h 'Tartod!', elmegyek messzire, aztán mondom neki, hogy 'Hozd!', mire hozza is, majd amikor odaér hozzám, leültetem. Nos, ez prímán megy, egyáltalán nem dobja le a dummyt. :)) Minden nap csinálunk 1-2 ilyen gyakorlást, és egyre biztosabb a dolgában. :)

Ma előreléptünk: csináltunk pár elhozást, először csak simán, majd új dolgot szerettem volna kérni tőle. Mégpedig azt, hogy egy komplett elhozást csináljon leüléssel a végén. Elsőre ledobta. Kidobtam megint a dummyt, elküldtem érte. Amikor hozta, közben mondtam neki, hogy 'Tartod!', és végül leültettem. Olyan gyönyörűen leült, tartva a dummy-t, hogy nem hittem a szememnek. :D Halálra dicsértem, elővettem a kolbászt, és jutalomként játszottam vele huzigálósat. :) Utána megint kidobtam, és a végén megint sikerült leültetnem, dummy ledobálás nélkül. :)) Megint nagy-nagy dicséret, aztán, mivel láttam, hogy fárad a kis agya, eldobtam egy teniszlabdát, ami a gyakorlás végét jelezte. :)) Végtelenül büszke voltam rá. :)))<3

Spring

2011-04-11T20:45:00.002+02:00

Az utóbbi időben rengeteg gyönyörű képet csináltam itthon, minden virágzott, hajtott, szóval volt mit fotózni. :) "Pár" tavaszi képet hozok, amik remélem mindenkibe csempésznek valami kis tavaszi hangulatot, akiben esetleg így már majdnem április közepe felé még nem lenne. ;)

Babézia...

2011-04-10T18:39:00.001+02:00

Sajnos nem csak jó dolgok történtek velünk az utóbbi időben. A kiállítást követő kedden Szofi nem volt hajlandó enni, kézből sem egyáltalán. Másnap, szerdán szintén nem evett, és látszott rajta, hogy valami nem stimmel. Általában már akkor ott toporog és pattog a kapu előtt, mikor még be sem fordulok a kocsibejáróra, viszont most kinyitottam a kaput, bementem, és fel sem akart kelni üdvözölni. Dobtam neki labdát, amit visszahozott ugyan, de valószínű csak azért, mert a labdamánia munkálkodott benne. Olyan volt, mintha nem is az én kutyám lenne, csak egy szellem. Egyszer csak simizés közben észrevettem valami kiállót a szőrében, gyorsan megkerestem még 1x, és hát egy akkora kullancs volt, hogy a kullancs kiszedő csipeszbe nem fért bele. Jah, és mellette volt még egy. Na, itt már sejtettem mi lehet a baja, gépet gyorsan benyomtam, utánanéztem a babézia tüneteinek, és akkor már nagyjából biztos voltam a dologban.

Este miután hazajött apa, Szofi kocsiba be, rohanás a dokihoz. Elmondtuk, hogy mi van, doki persze rögtön tudta, hogy az lesz. Kapott egy lázmérőt (39 °C) és 3 szurit: az elsőre nem csinált semmit, a másodiknál kicsit összehúzta magát, de a harmadiknál felnyüsszent... Soha nem csinált még ilyet szuri miatt, pedig már jó párszor mondta a doki, hogy ez most fájni fog. Na, ez neki is betett, nagyon sajnáltam szegényt. Még dokibácsi megvizsgálta a fogait, és kaptunk egy nagy csomag dentastixet, amiből próbáltunk neki adni, de nem fogadta el, még tőlem sem. Valósággal rohant kifelé a rendelőből. Aztán elmentünk a corába, apa vett Szofinak egy konzervet, azt hátha nagyobb kedvvel eszi, mi meg addig sétáltunk. Jaj, a dokinál gyorsan vettünk egy scalibort, amit még a rendelőben rátettünk, amíg le nem jár, le sem veszem. Eddig hat. Este nagy nehezen hajlandó volt egy kis konzerves-tápos kaját megenni, de csak úgy, hogy ott voltam vele.

Másnap megint jelenésünk volt a dokinál, ezúttal 2 szurira mentünk. A kedve sokat javult, aminek nagyon örültem. :) Megint kapott lázmérőt, ami 38°C-t mutatott. Viszont új tulajdonsága is lett: a váróba bemenetellel semmi baj nem volt, viszont ahogy meglátta a rendelő ajtaját meg a doktorbácsit, úgy kellett betolni-behúzni. Doktorbácsi próbált vele kicsit barátkozni, kajcsit adni neki, de Szofi mindig elfordította a fejét. Megsértődött... :) Megkaptuk a két szurit, aztán sétáltunk egy nagyot: végigmentünk a tiszaparti sétányon, átmentünk a gyaloghídon, végig a másik oldalon a gáton, aztán át a rendes Tisza hídon, és úgy vissza. Na, ettől a sétától már egészen jó kedvre kerekedett, és itthon is nagyobb kedvvel ette a konzerves vacsit, mint 1 nappal azelőtt.

Pénteken megint jelenésünk volt, megint csak 2 szurira mentünk. Sokkal-sokkal jobban volt már, például amikor hazamentem rendes Szofi-módra tombolt a kerítésnél. :))) Doktorbácsihoz megint elég nehézkesen sikerült bevinni, és megint nem volt hajlandó "hozzászólni" a dokihoz. A kis jutifalit tőlem sem fogadta el, csak anyától, aki akkor először volt bent velünk a pár nap alatt. Utána megint séta a Tisza parton, elmentünk a gyaloghídig meg vissza. Közben történt egy kis eset: a lázmérő megpiszkálta kicsit a dolgokat bent, és nem voltam rá felkészülve. Vígan sétáltunk a sétányon, biztonságban éreztem magam, hogy áh, Szofi még soha sem csinált semmit kemény felületre, mire Szofi akkora rakást alkotott a sétány közepére, hogy csak lestem. Anyával ott álltunk, hogy mit csináljunk, csak nem hagyhatjuk ott, miközben egy bácsi megrovó pillantásokat lövellt felénk, amit meg is értek. Kértem vagy 200 pzs-t anyától, beborítottam, és vhogy megfogtam... Szörnyű volt, és iszonyat ciki. :)))) Szofi meg ott vigyorgott, tuti jót röhögött magában... :))))) Itthon olyan étvágya volt, mint aki be akarja pótolni az elmúlt napokban kimaradt kaját. :D

Az ezt követő 3 napra kaptunk 6 szem antibiotikumot, minden napra 2-t, reggelre és estére. Megette mindet, ahogy kell. :) Hétvégén nyoma sem volt a betegeskedésnek. ;)

Kedden állapotfelmérésen voltunk, ahol megállapította dokibácsi, hogy semmi gond, és mivel még időben észrevettük, ezért nem is lesz semmilyen maradandó nyoma a betegségnek. :) Aznap is sétáltunk egy nagyot, sétány-gyaloghíd-gát-másik híd kört.

A félelem ami bennem volt, szerencsére elmúlt, nagyon féltem az elején, hogy mi lesz most. Eddig mindig ilyen szakaszosan volt rajta kullancs ellen valami, nem igazán foglalkoztunk a témával. Persze, a közhely: mindig a saját hibájából tanul az ember. Addig jó, amíg nem kell ilyen hibából tanulni. És a szörnyű az, hogy még így is belemehet a kullancs, hogy van rajta nyakörv (cseppet azért nem teszünk pluszba rá, mert szétvakarja tőle magát), és ráadásul ezeket a kullancsokat a kertben szedi össze... :/

Nagyon remélem, hogy soha nem kapja el már ezt a szörnyűséget, én próbálok megtenni majd mindent ennek érdekében...

Mksz CAC :))))

2011-04-10T17:49:00.001+02:00

Hát... az egyik legjobb dolog, ami a kihagyott időben történt velem. :))) Ennek a története elég régre nyúlik vissza, nem is tudom hol kezdjem... Valahol a legelején. :)

Történt ugyanis, hogy Adrival (Boni-gazdi) elkezdtünk beszélgetni vmikor tavaly decemberben, és elég jól összeismerkedtünk. :) Régóta ideje lett volna a találkozásnak, akartunk szervezni egy találkát valamikor februárban, de az valahogy nem jött össze, mert nem tudtuk eldönteni, hogy hol legyen, meg így utólag visszagondolva jobb is, hogy nem februárban volt, mivel elég kiszámíthatatlan akkor az idő (bár... most se volt sokkal jobb). Szóval amikor Adri mondta, hogy elküldték a jelentkezést Sopronba, rögtön gondoltam arra, hogy el kéne menni. Viszont marha messze volt, így aztán nem mentünk. Nímberem ultimátumot adott: vagy Sopron, vagy mksz CAC márc. 27-én. Így maradt az mksz. :)

Nagyon vártuk már ezt a napot, főleg, hogy kiderült, hogy Encsi (Öcsi & Rony) is jön, lázasan szervezkedtünk, hogy miket fogunk majd csinálni. Aztán folyamatosan nézegettem időkép.hu-n, hogy milyen idő lesz. Az előrejelzések napról-napra rosszabbak lettek, mi meg ezzel együtt napról-napra rosszabb kedvűek, főleg, miután megtudtam, hogyha esik az eső, akkor mi nem megyünk. Maradt egy kis remény a jobb időre, de nem is ez volt a legnagyobb probléma, hanem hogy Adriék kocsija szerelőhöz került, és Adri azt mondta, hogyha az alkatrész nem érkezik meg pénteken, akkor nem lesz megcsinálva a kocsi. Olvasom napközben az sms-t, hogy nem jött meg a cucc... Hát, kb. egy világ dőlt össze bennem, hogy most mi lesz. Nem tudom hányig latolgattuk az esélyeinket, hogy mi lesz. Már kitaláltunk más időpontokat, hogy akkor találkozzunk... De túlságosan beleéltük magunkat, és ez már ígyis-úgyis eléggé fájt.

Aztán eljött a szombat, és kiderült, hogy valahonnan sikerült szerezni alkatrészt. Hallelujah. :D De újabb probléma: mi lesz, ha nem lesz kész a kiállítás végéig a kocsi? Féltünk, de reménykedtünk, hogy ennyire nem lehetünk szerencsétlenek. :)

Vasárnap reggel Szofival felszerelkezve és előzőleg tájékozódva, hogy hová megyünk, nekivágtunk az útnak. Marha hideg volt, csúnya, borongós, 'mindjártelkezdesniazeső' idő. Szofival a kocsiban semmi gond nem volt, plusz odataláltunk simán, egyből, pedig még 1x sem jártunk arra (nem úgy, mint egyesek :P), és meglepődtem, hogy milyen kis helyen milyen sokan voltak. Encsivel egyből találkoztunk, apával körbementünk 1x, aztán ő ott is hagyott. Encsivel járkáltunk, beszélgettünk, fotóztunk együtt. :) Jah, és csodálatos idő lett, szinte végig sütött a nap, bár nem volt meleg, de jól esett. :) Szofi elővette a legneveletlenebb viselkedését, húzott, ugrált mindenkire. Viszont ennyi simit, meg kutyás ismerkedést még nem tapasztalt egy kiállításon sem. :) Kétségkívül élvezte az egészet, főleg ahogy kitéphette a karomat. :))

Egész nap ment az sms Adrinak, hogy hogy állnak a kocsival. Semmi biztatót nem tudott mondani, és kezdtem aggódni, hogy most mi lesz. Főleg akkor, mikor elkezdett csöpörögni az eső, mert akkor egy csomóan összepakoltak és elmentek, többek között Encsiék is. Én meg ott maradtam tökegyedül (mivel apa sem volt ott), egy kutyával, egy kicsit kihalt kiállításon, az esőben, egy idegen városban. Aztán, egyszer csak kapom az sms-t, hogy Adri-apu elindult a kocsiért, és bármikor visszaérhet, onnan meg 20 perc. Nah, hát onnantól kezdve számoltam a perceket. :) Közben jó párszor körbementünk a kiállításon, de meg volt az állandó helyünk a kapunál, hogy láthassuk, mikor jönnek. Volt ott egy kan tacsi, akire Szofi nagyon rá volt indulva. :))) Először a tacsi megijedt Szofkától, de aztán mindketten felbátorodtak, mi meg a gazdikkal csak röhögtünk a két méretkülönséges hülyén. :))

Aztán, egyszer csak ki lép be a kapun? Adri és Boni, teljes életnagyságban. :D Szofi megijedt Bontól (...), aztán körbementünk a ringek között, kutyát cseréltünk, beszélgettünk. Végül kimentünk a Népligetbe sétálni, ahol elengedtem Szofit, aki már elég fáradt volt addigra, és tudott figyelni egy kicsit. Adrinak ahogy előre megbeszéltük elhoztam a flexit, ő azt csatolta fel Bonra. Labdáztunk, beszélgettünk kicsit megilletődötten (ahogy azt kell egy első találkánál :D), a kutylik annyira nem foglalkoztak egymással, viszont egyszer eléggé bepörgött mindkettő, ahogy kergették egymást. :)) Bon egy igen módszeres labdalopó, így ha Szofnak akartunk labdát dobni, azt jó messzire dobtuk, ameddig a flexi nem ért el. :D Viszont ha kisebbet dobtunk, az mindig Bonié lett, mivel Szofi olyan kis megilletődött és fáradt volt, hogy esze ágában sem volt elvenni tőle. :) Én közben fotóztam, egyszer kicsit nem figyeltem, és ha Adri nem szól, akkor Szofi már hetedhét országon túl lenne valószínűleg. Történt ugyanis, hogy jött egy futó egy kutyával, Szofi meg rákattant, pedig egyáltalán nem voltak közel. Mint a puskagolyó rohant utánuk, amikor meg észrevettem, én is utánafutottam, miközben kiabáltam. Szerencsére első vagy második kiáltásra megállt, és ahogy jött vissza hozzám, szégyellte is magát. Akkor egyszer rám jött a szívbaj, de aztán megnyugodtam. :) Aztán apa hívott, hogy megjött ő is, hol vagyunk, szóval elindultunk visszafelé a kocsihoz. Előtte még visszafelé is elmentünk Rogerék mellett (:DDDDDDD), és rajtuk akkor is röhögtünk. :)) Aztán elbúcsúzkodtunk a kutyáktól, egymástól és hazaindultunk, Szofi rögtön bealudt a kocsiban. :)

Köszönöm a végül csodásra sikerült napot Encsi & Adri! <3

Rengeteg képet csináltam, úgy 150-et biztos, így csak néhány kedvencet teszek be. Akit érdekel a többi, az a facebookomon (Dorottya Urbán) az mksz CAC mappa alatt. ;)

Wyatt *.*

Sunny & Daphne :)

Connor :)

Bon *.*

idióta :D

Boni labdát lop :D

debil :D

fáradt szöszke :)

fáradt labdahozás :)

ezen annyira ééédes :))))

Vegyiműves séta

2011-04-10T16:26:00.001+02:00

Március 21-én voltunk kint a vegyiműveknél, mivel apának le kellett hengereznie a teniszpályát, mi meg mentünk vele bóklászni egy kicsit a környéken. Természetesen megint csak csodálatos idő volt. :) Vittem zsinóros lasztit, meg sípot is, hátha tudunk kicsit gyakorolni. Szofi nagyon pörgött, főleg, hogy új volt neki a környezet. Abszolút kezelhető volt, kivéve mikor megtalálta a nagy pocsolyákat, amikben lehűthette magát, mert azokból nem lehetett kiimádkozni. :)) Első dobásomnál természetesen sikerült feldobnom a zsinóros labdát a környéken lévő egyetlen fára (nem is én lennék (: ), és fél óráig szenvedtem valami eszközzel, amit a teniszpályáról hoztam ki, hogy leszedjem. Szofi az már sík ideg volt közben, hogy nem jut hozzá, mászott fel mindenhogy a fára, de őt nem erre találták ki. :)) Végül nagy volt az öröm, mikor megvolt a laszti. :) Azzal játszottunk kifulladásig. Sony-t vittem, így elég szép képek sikerültek, legalábbis igyekeztem... ;)

Első rendes fürcsi :)

2011-04-10T16:14:00.001+02:00

Még márc. 14-én (jesszus de rég volt), ugyebár csodálatos idő volt, így apával sokáig filóztunk, hogy felmenjünk-e a hegyekbe sétálni egyet, de aztán végül is azt tanácsoltam, hogy menjünk be Szolnokra, a Tiszaligetbe, és sétáljunk ott egy nagy gátkört. Én egészen meglepődtem, mivel sosem jártam még a Tiszaligetnek azon a részén, ahová mentünk. Szofi majd' megsült, és minden kis vízbe belemászott, amit csak talált. Így találtuk ki apával, hogy akkor már hadd fürödjön egy jót a Tiszában, meg is találtuk a megfelelő helyet. Szép part volt, mivel eléggé lent volt a víz. Ez az ökör meg fel-le rohangált a parton, beúszott a vízbe, hempergett a homokban, nem bírt leállni. :)) Nagyon élvezte a kis bolond. Volt nálam síp is, néhányszor kellett használnom, amikor messzebbre elment, de ahogy fújtam, jött is egyből. :) Hatalmas szőre lett a fücsitől, olyan volt mint egy hatalmas jegesmaci. :))) Természetesen képeket is csináltam, nikonommal, így nem lettek túl fényes minőségűek, de egész tűrhető. ;)

Remélem tetszenek. ;)

Pótlás, pótlás, pótlás

2011-04-10T15:54:00.001+02:00

Gőzerővel ám. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem írtam, 3 hétig (jesszusisten), igyekszem majd magam utolérni. ;) Rengeteg minden történt velünk az utóbbi időben, nem is tudom, hogyan meséljek el ennyi mindent. Több részbe fogom szedni, az tuti. Rengeteg "friss" képem van, amiket még nem tettem fel, meg kéne vhogy csinálni a blog kinézetét is, mert ez így nem oké, oldalra még ki kéne tenni jó pár blogot, amit olvasok, tenni kéne ki képeket is oldalra, meg ilyenek. Lesz mit csinálnom, az tuti. De azt is nagyon bírom, hogy most kezdek hozzá, amikor itthon voltam 3 napig hétközben, mert beteg voltam. Na, most már kár rajta siránkozni. :) Szeretnék mindenképpen visszatérni azért a heti 2-3 bejegyzésre minimum, mert ez így nem kóser. Viszont nem akarok folyton a blog előtt kockulni... Majd meglátjuk még, hogy mi lesz. ;)

For Japan, With Love

2011-03-18T20:00:00.004+01:00

Ez nem tavasz...

2011-03-03T18:59:00.005+01:00

Nagyon nem. Reggelre kerekedett egy 6 centi hó, mindenki nagy örömére. Most olvastam időképen: a Jászságban esett a legtöbb hó. Jáj, de imádom. Mostanra aztán elolvadt, de nyakig érő sár van.

Kutyli bent van már, mióta hazajöttem. :) Kivételesen nem volt nyakig sáros. Kis barátját, a szomszéd kutyát hajnalban le tudtam volna lőni. Folyamatosan ugatott, ráadásul nem a szokásosan, hanem ilyen magas hangon.

Amúgy nagyon szépek voltak kint a fák reggel, bár már akkor is olvadt. Jó gyorsan elkészültem, aztán egy szál papucsban kimentem sony-val. :) Dög körülöttem ugrándozott a fagyott teniszlabdájával a szájában. :) Lőttem is párat, indulás előtt, na meg most délután is.

Utolsó pár kép a délutáni unatkozásom jegyében készült, amikor szórakoztam a sminkcuccaimmal. A szemcerka nagyon friss, azért olyan hegyes még. :) Kicsit szemcsések lettek, mert már nem voltak túl jók a fényviszonyok. Az utolsón olyan furik a a színek, a többi az rendben van. :) Szegény púdert tisztára szétszereltem... Na, mindegy. :)

Nem tudom még milyen terveim vannak a hétvégére, majd meglátom, hogyan alakul az időjárás. Kéne egyet gyakorolni. Hátha nem lesz nyakig érő sár. Amúgy nagyon remélem, hogy ez volt most már tényleg az utolsó hó, mert tiszta idegbeteg voltam tőle este. Egy ideig szeretem a telet... Egy ideig. De februárban már nagyon szenvedek, márciusban is, főleg amikor ilyen hideg van. Hátha jön egyszer a jó idő. :)

Napjaim gyorsan telnek, annak ellenére, hogy nem csinálok semmi érdemlegeset. Szofival elkezdtük tanulni a 'hajol' trükköt rendesen, mert kitaláltam egy új módszert, amivel megy. Egy könyves módszert se tudtam rajta alkalmazni, pedig olvastam párat. Szépen haladunk vele, csak kicsit nehézkesen indult. Már látja a lényeget, csak azt kéne még átvenni, hogy ne csak úgy csinálja, ha én a jobb oldalán ülök a földön, hanem ha állok is. Majd bevésődik valahogy. :)

Személyes téren... volt kedden ncis, hétfőn meg castle az usában. Kedden castle-napot tartottam, két részt néztem egymás után. Basszus, hogy mekkora lehetőség lett volna előttük, és hogy elrontották... Az nagy csalódás volt, pedig amúgy jó részek voltak. Tegnap elkezdtem leszedni az ncis-t, hát vagy 2 óráig töltötte a gép a normális 10 perc helyett, nem tudom, mi volt. Végül apa kikapcsolta a gépet, szóval kezdhetek neki a letöltésnek megint. Viszont nincs hozzá akkora kedvem. Angol fórumokon amiket olvastam... Lehúzzák, de nagyon. Sejtem is, hogy mi történt, pedig semmi konkrétumot nem olvastam. Nem is tudom, hogy akarom-e tudni. 3 hét szünet lesz, majd megnézem valamikor, ha elmegy a rossz érzésem a rész felől.

Na, befogom a sorozatmániás kicsi szám (vagy lefogom az ujjaim), mert ez úgysem érdekel senkit, plusz ez a blog elvileg nem rólam szól. Nagyon érik már, hogy legyen egy személyes blogom, ahová beömleszthetem ezt a sok öö... ökörséget. Volt pár címötletem, amik nagyon tetszettek, de sajnos mind foglalt. Gondolkoznom kell, és ha kitalálom, akkor a hétvégén megcsinálom a blogot. :) Akkor végre nem kell itt hallgatnotok ezt a sok sz.rt. :D Végre megszabadultok "tőlem". ;)

Ez tavasz??

2011-03-02T21:45:00.001+01:00

ÖMLIK a hó. ÖMLIK. Kiakadok. Már van min. 3 centi hó frissen. Plusz alatta is volt még. Áh, ezt nem hiszem el. Kiakadok. Nagyon szépen esik, de így márciusban ez undorító már. TAVASZT!!! Karácsonykor bezzeg tudott 15 fok lenni. Na, befogom, mert egyre idegesebb leszek. :)

Utolsó hó??

2011-02-26T15:15:00.000+01:00

Hát, elkapott minket is elég rendesen a hó, 2 teljes napig esett, valamikor éjjel hagyta abba. Lett is olyan 15 centi, de hamar olvadásnak indult, mivel ma már gyönyörűen süt a nap és + fokok vannak. Azért fotózgattam kicsit, mivel elég régen hoztam már képeket. ;)

a farka lehetne kicsit fentebb, de amúgy aw *.*

ez meg csak hogy lássátok, mekkora hó volt, még mielőtt elkezdett olvadni egy teniszlabdához viszonyítva :)

2011-02-24T19:30:00.001+01:00

2 hete nem írtam, ezer bocsánat. :) Kicsit el voltam havazva, mivel ugye múlthét előtt beteg voltam, múlt héten meg volt mit pótolnom. Halomra írjuk a dogákat, én nem tudom, mi van. Ma túlestem egy matek pótlón (...) és holnapra hála a jó istennek semmi sem várható. Holnap megyek vissza előző sulimba farsangra, érdekes lesz. :) Plusz kiderült róla, hogy elvileg jövő évtől kéttannyelvű lesz, már az elsősök is úgy fognak tanulni... És az én angolmániámmal... Hát, erről sajna lekéstem. :) Utóbbi két hétben nem igazán volt időm szinte semmire, múlthét szerda délutánom a tanulás miatt annyira zsúfolt volt, hogy még ncis-t sem tudtam nézni. Ez nálam nagy szó. Na szóval ezért nem tudtunk sétálni menni, pedig nagyon szerettem volna. Tegnap előtt azért betettem egy gyakorlást a kis rétünkön, vittem dummy-t is. Nem volt semmi extra, hozogatta a dolgokat meg csinálta amit kellett, bár úgy láttam, nem volt túl nagy kedve hozzá. Terítéken volt a távolból sípra ültetés-fektetés, ami nagyon jól ment, mint mindig, és helyben maradás gyakorlás, ami szintén nagyon ment, meg ugye az elhozások. Hétvégén is ki szeretnék menni, 2 dummy-val, mivel egyre inkább úgy látom, hogy nem túl nagy kihívás már neki ez az egyes jelölés, lehet bepróbálkozunk a kettős jelöléssel, mivel régen ment az is, csak a holtpontunk után még nem mertem próbálkozni. Plusz nem tudom, mi kattant az agyában, de újabban megint simán ül mellettem, amíg kidobom a dummy-t/teniszlabdát vagy akármit. Vár, amíg el nem küldöm. Szerencsére. :)

Az utóbbi időben klikkereztünk párszor, marhára élvezte a dög. :) Csináltunk formálást is, kitettem egy füzetet a teraszra, de nem Szofi előtt. Hát komolyan... látni kellett volna, ahogy nézett rám. Először előadta szinte a teljes repertoárját. Integetett, pitizett, rátette a lábát a térdemre, aztán amikor nem reagáltam, egyszer csak megszagolta a füzetet. Klikk, falat. Aztán nagyon rákapott a szagolgatásra, de aztán leálltam a jutalmazással. Leült, nézett rám, és húzkodta a szemöldökét, hogy mit kéne csinálni. Szinte látszott, ahogy kattogtak a fejében a fogaskerekek. Aztán végigment a füzeten. Klikk, falat. És szépen lassan odáig jutottunk, hogy ráfeküdt a füzetre, aztán meg a fejét is rátette, és a két lába közül nézett fel rám. :)) Nagyon élvezte ő is, én is, majd még produkáljuk magunkat hétvégén. ;)

Elkezdtük most már végre rendesen tanulni a 'Tartod!'-ot, és most ott tartunk, hogy kettőt-hármat hátra tudok lépni, és még várok egy kicsit. Igazából majd azzal kéne összekombinálni, amikor hozza, mert van amikor elpotyogtatja. Meg szeretném majd megtanítani neki, hogy amikor hozza a dummy-t, akkor szépen leüljön, mielőtt elveszem, mert amikor dummy-val a szájában ültetni akarom, mindig ledobja. Ez azért érdekes, mert labdával sosem csinálja ezt, ott már automatikusan leül szépen közvetlenül előttem, anélkül, hogy mondanám. Sőt, a múltkor labdával a szájában végigpróbáltuk az összes trükkjét, egyszer sem ejtette el. :) Majd még gyúrunk. :D

Reggel óta esik ez a tetves hó. És marha hideg is van. TAVASZT!!! Ráadásul ha elolvad megint csak óriási sár lesz, pedig már egész jó kis szárazság volt. Megint nem tudunk majd kint frizbizni, mert szétmegy a felázott fű... Ja, a frizbink vagy 2 hónapig a szomszéd lakatlan ház kertjében volt, mivel átdobtam.... :)) Aztán megelégeltem, és fogtam ilyen kertrendező szerszámokat, és visszabányásztam... :)))) Nagy volt az öröm a dög részéről. :)) Szépen ugrott érte a levegőbe, öröm nézni. :) Lehet, beszerzek majd speckóbb korongokat is, lehet, azokkal még jobban menne. :)

Szóval neki szeretnék most állni klikkerezni, nagy kedvet kaptam hozzá, a csaj meg szeret tanulni, szóval... :) Meg fejlesztjük majd a retrieveres oldalunkat is. :) Kicsi rétünkön leszedték a fóliákat a padokról, szépen le lehet már pakolni. Tegnap előtt megint találkoztuk a boxeresekkel, csak most ők váltottak minket. Még mindig jó tudni, hogy nem vagyok egyedül. :)

Terveim meg vannak a jövőre nézve bőven... Istenem, csak összejönne... Ennél nehezebb dolog már régen nem volt, aminek nekiálltam volna, hogy elintézzem... Óriási kihívás. Naaagy bátorság kéne hozzá. Meg jó beszélőke. :) Meg meggyőzőképesség. Hjajj... De még van egy kis időm addig, ugye Adri?? ;)

Elvan a gyerek ha játszik :)

2011-02-11T17:02:00.000+01:00

Tegnap is csodálatos idő volt, kicsit hűvösebb volt, mint eddig, de a nap gyönyörűen sütött. :) Sokat voltam kint, szinte egész nap, és hát kapva kaptam az alkalmon, és a nagyszerű lehetőségeken, kivittem sony barátomat. :) Tökéletesek voltak a fényviszonyok, nem volt hideg, más nem is kell... Csak fotóalany. :) A cicák megint tökéletesnek bizonyultak, bár Dagi marhára unta a fotózkodást. :) Nagyon élvezem a macska-fotózást, ez nekem is egy új "kihívás". :) Szofiról csináltam néhány hangulatos képet, aztán pedig makro módra váltottam, na meg kézi élesítésre, és hajrá. ;) A végeredmény igen jól sikerült, gondolatban már jó sokszor hátba veregettem magam érte.^^

abszolút favorit :)

Sovi éles :)

Dagi éles :)

Hjaj, annyira szépek. Nagyon gondolkozok rajta, hogy el kéne esetleg menni valami fotós tanfolyamra, mivel úgy érzem fejlődőképes vagyok, főleg állatfotózás terén. :) Illetve fel kéne fedeznem mélyebben a fényképezőm képességeit. :) Egész nap csak fényképeznék...
Plusz hozok nektek egy számot, ami most tükrözi a hangulatomat. Igazából csinálni szerettem volna egy emlékvideót az egyik régebbi cicámról, és számkeresgélés közben akadtam rá. A célra tökéletesnek bizonyult, és mellesleg nagyon tetszik. :) Nem mintha depülnék, dehogy, egyszerűen egy szép lassú szám, a zongora alatta különösen tetszik. *.* Legközelebb valami jó kis pörgős számot hozok. :D

Az emlékvideóba már belekezdtem, de azt majd csak egy bizonyos napon kapjátok meg. ;) Szeretek előre készíteni dolgokat...

Tavasz? - életképek ;)

2011-02-09T13:20:00.000+01:00

A képeket hétfőn készítettem, saját szórakozásomra, mivel itthon vagyok torokgyuszival egész héten. Csodálatos, fantasztikus napsütéses idő volt, egy laza kis 13 fokkal, élvezet volt egy szál pulcsiban kint lenni. :D Szofiról is csináltam párat, de a legszebbek Kiscicáról készültek, hihetetlen, ahogy az a macska produkálja magát a fényképezőnek. :D Este gyönyörű volt az égbolt, gondoltam kimegyek, és kipróbálom a fényképezőállványt, amit névnapomra kaptam. Hát, mire kijutottam, jó kis sűrű köd szállt le, szóval mehettem is be. Ez a köd nem szállt fel csak tegnap délután, így amíg a Dunántúlon meg Pesten 13 fok volt, itt 0. -.-" Délutánra aztán szép derűs lett az égbolt, és lett 7-8 fok. :) Ma reggeltől kezdve száz ágra süt a nap, és kellemes idő van. :) Cicák meg Szofi a napon döglenek. :) Na, akkor a hétfői képek:

ez itt a mostani hátterem :D

Ma megint néztem ncis-t, hát ez a rész igencsak jóra sikerült, nagyon tetszett. :D A visszaemlékezések, az, hogy végül kiderült ki volt a nő (amin nagyot néztem), és főként a vége... Mivel délelőtt néztem, vagy fél óráig kerestem hozzá az angol feliratot, mivel ilyenkor még nem nagyon szokott lenni... De csak meglett. :D Imádok előre kicsit beleolvasgatni a feliratba, amíg jön le a rész, kitalálni, ki mondhatja kinek, satöbbi. :D Ahogy a felirat végét elképzeltem, pont úgy valósult meg. :D Tetszett, na. :D Újra is néztem azóta már egyszer... :P
Tegnap este 'A suttogó' ment a tv-ben, a viasat 3-on, már egy ideje nem láttam, úgyhogy megnéztem. :) 3 órás kis filmecske, fél 1-ig tartott... Mindig is szerettem ezt a filmet, amikor jó pár éve először láttam, akkor szerettem bele Montanába, ami számomra már egy úti cél, ha egyszer eljutok Amerikába. Amikor Annie-ék a filmben megérkeznek, amikor szembenéz a havas hegyekkel, és megáll a kocsival... *.* Nyálcsorgatós. Meg a zene... Nem vagyok egy klasszikus zene hívő, de ami szép, az szép. A nagy kedvenc az, amikor vágtáznak a mezőn, és ami az alatt megy... Ez az a jelenet:

A zene magában:

Imádom. *.* Annál jobb érzés, mint vágtázni egy ló hátán szabadon, csak engedni, hogy menjen, és a szél az arcodba fúj... Ennél nincs jobb érzés, nekem elhihetitek. :) Felülmúlhatatlan... Én meg amikor ilyeneket nézek, rádöbbenek, mekkora egy hülye vagyok. Ne fejtegessük miért... Ilyenek közben mindig rádöbbenek valamire, és valami szorítja össze a szívemet, sőt facsarja, és sírni tudnék... Nem tudom, volt-e már veletek olyan, hogy valamit megtehetnétek, de mégsem teszitek, és fogalmatok sincs arról, miért nem... Bennem bujkál már ez az érzés egy jó ideje, és nem tudom az okát, de nem túl jó. Na abbahagyom itt a lelki rizsát, ez a bejegyzés olyan hosszúra sikeredett, hogy úgysem olvassa el senki. :D
Jók legyetek! :)

Mátra túra :)

2011-02-09T12:28:00.000+01:00

Nem írtam már egy ideje megint, sajnálom. Szombaton apával felkerekedtünk, és abban reménykedve, hogy ott még lesz hó, nekivágtunk a Mátrának. Gyogyi nélkül. Egy ideig bírta, aztán megálltunk Jászberénynél fejet szellőztetni, akkor ahogy kiszálltunk, kidobta a taccsot. Aztán reggeliztünk, és indultunk tovább. Aztán megint elkezdett fészkelődni, és megálltunk egy mezőnél, annál az elágazásnál, ami egyenesen Szirákra visz. :) Emlékek... Mátrakeresztesig mentünk, leparkoltunk, aztán sétáltunk egy nagyot, Ágasvárig. Ott volt egy kis turistaház, ott leültünk, ittam forrócsokit, Szofi meg botot aprított. :) A nap is kisütött. Aztán elindultunk visszafelé, tiszta retkek lettünk, Szofival az élen. :) A kocsiban Szofi egyből bevágta az ölemben a szunyát, miközben én gyönyörködtem a tájban... Elmentünk Mátraházára palacsintázni, Szofi is kapott 2 natúrt, mi apával túrósat, diósat, almásat ettünk. Felülmúlhatatlan, szóval aki arra jár... ;) Hazafelé elég rendesen bealudt Szofi is, meg én is, tiszta kómák voltunk. :) Drágám. :)

Quelquefois...

2011-02-03T20:10:00.002+01:00

Néhányszor elgondolkozok bizonyos dolgokon. Igazából folyton ezek a bizonyos dolgok járnak a fejemben. És ezeket a dolgokat marha nehéz megvalósítani. Miért van az, hogy azokat a dolgokat lehet legnehezebben elérni, amikre a legjobban vágyunk? Persze minden küzdelem kérdése. De nem mindig azon múlik. Vannak... különböző befolyásoló tényezők. Bizonyos emberkék biztosan pontosan tudják miről beszélek. :) És a befolyásoló tényezők ellen nem mindig lehet tenni valamit... De lehet. Remény mindig van, és minden próbálkozás kérdése... Minden rajtunk múlik. ;) Ez ilyen biztató szöveg volt magamnak bizonyos okokból. :) Többféleképpen is lehet értelmezni, legalábbis én pl. 2-3 féle dolgot is kinézek belőle. :)
Hetem izgalmasan telik, és a jövőhetem is élvezetes lesz. Eddig 3 TZ van beígérve. Kémia, föci, matek. Holnap francia TZ, plusz elvileg írok javítót fizikából. De abban még nem vagyok biztos, félek, hogy elszúrom, és lesz még egy 3-asom. Kiidegelt a fizikatanár kedden... Kiosztotta a TZ-t, amit rövidített, 30 perces órán írtunk (gratulálok -.-"), és 3-as FÖLÉ lett. Azt hittem, felrobbanok. Egy ponton múlt a 4-es. Négy feladat volt, amiből három hibátlan, persze képes vagyok a legtöbb, 12 pontosat 0 pontosra megírni... Nem volt képes adni 1 pontot arra, hogy kijegyzeteltem a adatokat, pedig van, akinek adott rá 2-t is... Na, befejeztem, mert ahányszor csak rá gondolok, felmegy bennem a pumpa. Ezen a javító dolgon még gondolkodnom kell.
Be fogjuk vezetni Szofi kutyánál a mindennapos sétát, ezt sajnos aztán csak tegnapelőtt sikerült megvalósítani, mivel tegnap büntiben volt, ma meg fodrásznál voltam, és még tanulnom is kellett utána. Holnap sem fogom tudni elvinni, mivel előrehozott hármas névnapot ünneplünk a csajokkal (2x Dorka, plusz Dóri) a Frei-ben, és elképzelésem sincs, mikor érek haza. Szóval kedden voltunk sétálni, úgy terveztem, fél 4-kor indulunk, de fél 5 lett belőle... A kicsi rétünkre igyekeztünk, és még jó, hogy nem indultunk korábban, mert pont akkor hoztak ki onnan két nem túl nyugis boxert. Aztán gyakoroltunk fél órát, hát lányka nem volt éppen a toppon. Fegyelmezőztünk volna, de akadt egy kis problémánk a 'marad!'-dal, amit nem igazán értettem, mert ha valami, akkor ez volt az, ami mindig is nagyon ment. Végül is, mindenkinek lehet rossz napja, de akkor is. Elmentem 5 métert, hátrafordulok, és látom, hogy jön utánam. És szinte végig ezt játszotta, kivéve, mikor sikerült 1-2x rávennem, hogy maradjon ott ahol van. Akkor távolból sípra ültetés-fektetés volt, majd behívás. Egyre jobban megy. :) Aztán ránk sötétedett, és szépen lassan hazaballagtunk, póráz nélkül. :) Nem volt rá panasz. ;)
Hétvégén a hó is el fog olvadni, szóval tudunk majd gyakorolni dummy-val is. Biztosan jól ki van már éhezve. :) Plusz szeretnék a hétvégén standard fotókat is csinálni, illene már megörökíteni azt a szépen növögető szőrét rendesen is. :) Jó ritkán fésülgetem mostanában, hetente csak 1-2x, hogy jobban nőjön a szőre. Tudom, valakinek ez nem számít ritkának, de régebben minden nap átfésülgettem. Ez a heti 1-2 fésülés viszont kell, mivel így is mindig tiszta kóc lesz a szőre, én nem tudom mit csinál vele. Viszont amikor hetente fésülöm, nagy változásokat tudok felfedezni, főleg a hasán, farokzászlója táján. :) Tavaszra talán úgy fog kinézni, mint egy rendes golden. ;)

azt akarom már, hogy nyár legyen *.*

OFFolok még egy kicsit... A heti dogaadagom után már úgy éreztem, megérdemlem a szerdai vadiúj ncis részt, mivel már tisztára hiányom volt. :P Persze marha lassan jött le, és alig találtam hozzá angol feliratot, de csak meg lett. :) Szegény Adrit halálra idegesítettem közben.^^ Jó kis rész volt, most olvastam nézettségi adatot, és megint rekord dőlt meg, teljes nézettségben is (22,58 millió), és 18-49-es ratingben is (4,6), úgyhogy... :) Csak hogy mondjak hasonlatot: House és a DH nézettsége mostanság 10 millió körül van. Jah, ennek örömére bejelentették, hogy szerződtetik a sorozatot a 9. évadra, és Mark Harmon (Gibbs) szerződését is megújították. Nagy kérdés, h a Zivát alakító színésznő megújítja-e a szerződését. Hát, nagyon remélem... A többiek már tavaly több évre szerződést kötöttek. :) A jövőheti epizód is érdekes dolgokkal kecsegtet, tele lesz flashback-kel (visszaemlékezés), illetve lesz benne egy soha nem látott, régebbi évadból való jelenet, mindez a csapat pszichológiai elemzése miatt. Meg abból a bizonyos jelenetből, h csigázzák fel a fanokat, a cbs ilyen puzzle szerű képet készített, amit napról-napra kiegészítenek, és egyre több fog látszódni a képből. :)) Érdekes, mindenesetre én lesem. :D Nah, többet nem árulok el. :D Már így is rengeteget beszéltem a soriról, pedig ez elvileg egy kutyás blog lenne... Lehet kéne személyes blog is? Hm. Mondjuk ilyen kutyás eseményektől ínséges időkben ki kell tölteni vmivel azt a bejegyzést. :D Amúgy, rá fogok szerintem én is szokni, hogy minden bejegyzésbe teszek egy kis zene-bonát... :) Itt az első:

ez a szám, egy ncis részből van, egészen pontosan a 5x16 'Recoil' címú epizódból, a tv2-n is volt azt hiszem nemrég :) nagyon szép kis szám, már amikor azt a részt néztem megtetszett, a héten találtam rá :) azért ezt a vidit teszem be, mert a klipnek szerintem nem sok értelme van... :) (meg ne kérdezzétek mik azok az animék ott közben xD) amúgy mostanában nagyon rákaptam, folyton ezt hallgatom :)

Ez meg az

2011-01-28T21:45:00.000+01:00

Már egy hete nem írtam, igazából hangulatom sem volt nagyon, meg időm sem. Hétfőn matek TZ (4-es lett hála a jó istennek), kedden fizika TZ, francia szódoga, szerdán egész órás irodalom felelés (borzalmas volt, de nem húztak ki^^), csütörtökön nyelvtan doga. A péntekem csodák-csodájára szabad volt. Ennél már csak a jövőhét lesz a jobb: hétfőn kémia doga, kedden töri TZ, szerda még üres, csütörtök irodalom TZ, péntek francia TZ. -.-" Imádom az iskolát.
Még múlthét csütörtök reggelre esett 2-3 centi hó, de az el is olvadt. Szombaton voltunk egyet Holt-Tiszázni, nem sikerült megmártózni kivételesen. :) Leginkább labdáztunk, lődörögtünk, helyben maradást tanultunk, megvártuk, amíg lement a nap.

Hétfő reggelre megint 2-3 centis hóra ébredtünk, az félig meddig elolvadt, félig-meddig megmaradt. Aztán azt hiszem szerda reggel megint ilyen kevesebb hó volt kint, csütörtök reggelre meg már rendes nagyobb hó, így volt olyan 8 centi, bár a mai nagy verőfényes napsütésben kicsit olvadt itt-ott. Lehetne már tavasz.
Ma sétálni voltunk kint a gáton. Csodálatos idő volt, sütött a nap közben meg hó volt, ez az időjárás az egyik kedvencem. :) Fotózgattam, és nagyon sajnálom, hogy nem sony volt nálam, mert az őzek jó közel voltak hozzánk, és rengetegen voltak. Legújabb felfedezés: Szofi hallgat a hosszú sípjelre behívásként. Egyszer vágtázott előre jó messzire valami nyomon, egyszer csak fújom a sípot hosszan, Szofi meg lendületből fordult meg, vágtázott hozzám. Csak lestem. És utána egész séta alatt ezt csinálta, kivéve mikor egyszer felugrott előttünk 2 méterre egy nyúl, akkor utánament, csakhogy a nyúl útjában őzek is voltak, és azok is elkezdtek rohanni. Én rohantam fel a gátra elvágni a kutya útját, de nem arra ment, hanem vissza a saját nyomán, és engem úgy keresett. Volt pánik rendesen, de megérdemelte. Elszégyellte magát mikor odajött hozzám, pedig nem is csináltam vele semmit. Na erre majd még gyúrunk. ;)

ezen olyan, mintha semmi szőre nem lenne... pedig van :/ már amennyi xD

de a feje szép :D

Csak...

2011-01-21T21:45:00.005+01:00

Nem illett volna bele az előző bejegyzésbe, de ezt mindenképpen meg kell említenem. :)

Egy kalappal a holnapi felvételizőknek! ;)

Ne féljetek, annál rosszabb lesz. Persze könnyű ezt mondani. :) Nyilvánvaló, hogy rettenetesen izgulni fogtok, és ez így van jól. Egyetek egy kis szőlőcukrot, vagy csokit, vagy valamit, ami kicsit felturbúzza az agyatokat. ;) Ha valamit nem tudtok, ne essetek kétségbe. Próbálkozzatok, abból rossz nem sülhet ki. ;) A szisztéma szerint idén könnyű mateknak kell következnie, a tavalyi botrányosan nehéz matek után (amit az oktatási miniszter sem tudott megoldani... grat, ilyet adnak nekünk), viszont a magyar lehet, hogy nehéz lesz. Inkább a matek legyen könnyű, magyarból ígyis-úgyis össze lehet hozni valamit. ;) Szóval hajrá! :D
Tényleg, el is felejtettem, kikaptuk ma a bizit, nyelvtan 4-es lett, matek-fizika 3-as, a többi 5-ös, szóval csak összejött az a 4,6-os átlag. :D Örültem neki, és remélem, ennél év végén már csak jobb lesz. :D Egész hétvégén tanulhatok... Kedden francia szódoga rengeteg szóból, várható volt. A többit már meséltem. Rettenetes. :S Majd csak túlélem...
Na, még egyszer egy kalappal a holnapi nagy naposoknak! ;)

Tiszavirág híd avató :)

2011-01-21T20:49:00.000+01:00

Aki híradót néz, az már úgy is tud róla, hogy ma avatták fel a szolnoki Tiszavirág hidat. :) Már hét elején beterveztük, hogy elmegyünk erre a kis eseményre, ami ma 3-kor kezdődött a Galéria mögött. Én speciel már 1-kor végeztem, és 5-ig folyamatosan kint voltam, szóval nem volt melegem. :) Főleg, hogy egy szál vékony szövetkabát volt rajtam (ami alatt csak egy ing volt), meg bokacsizma. Nem is én lennék. :) A hideggel önmagában nem lett volna baj, csak hát jó kis hideg szél is fújdogált. Bejártuk egyéb ügyeinkben a fél várost, aztán a sulink előtt találkoztunk a többiekkel. Még bementünk a suliba melegedni kicsit, meg elpakoltunk mindent a padunkból a szekrénybe, mivel holnap felvételi. A tesicuccomat is felkutattuk, hová vitték a takarítók, de meglett. :) Utána elindultunk a Galériához (mivel a suli a Tisza parton van, ezért kb. 3 perc alatt elértünk odáig), ahol már gyülekeztek az emberek, pedig még messze nem volt 3 óra. Egyre többen és többen lettek, persze pont minket szúrt ki egy nő a Magyar Rádiótól, hogy adjunk neki pár választ. Jót röhögtünk utána. :)) Aztán elkezdtek beszélni a színpadon, meg zenélt egy szolnoki zenekar. Átadták az ezüst érmeket a hídépítésben résztvevőknek, ráadásul nem is akárki, hanem egy egy osztállyal felettem járó lány a suliban, aki neve ugyan az, mit a hídé. :) Aztán énekelt a Közgé kórusa (juuuj xD), akik kicsit beégtek, de ilyen is kell. :D Közben kameráztak minket minden oldalról már, sőt fölülről is egy helikopter, akinek integettünk.^^ Aztán átvágták a szalagot, meg még valamikor előtte megszentelték a hidat, átgörgették a sörös hordót, és a több ezres tömeget szép lassan elkezdték felengedni a hídra. Folyamatosan szajkózták, hogy legyünk türelmesek, meg ne ijedjünk meg, ha kicsit mozog a híd (o.O), mert az teljesen normális. Azon röhögtünk, hogy nem merték kimondani, hogy azért nem engednek rá sok embert, mert akkor leszakad. xD Aztán barátnőmmel elköszöntünk, mert megjelent apa is meg anya is, hogy ők is átmenjenek a hídon. Hát, nyomott a tömeg rendesen, főleg, amikor öreg mamikák kitalálták, hogy ők akkor inkább hazamennének, és elkezdték törni az utat, és még fel voltak háborodva, amikor nem tudtuk elengedni őket. Voltak az embereknek megjegyzései hozzájuk, amiken jókat röhögtünk. :P Aztán végre feljutottunk a hosszú rámpára, aminek az elején kaptunk egy kis tájékoztató lapot, majd amikor a híd elejéhez értünk, kaptunk olyan pirosfehérzöld szalagot, ami pont olyan volt, mint amit átvágtak, amikor megnyitották a hidat. :) Furcsa volt itt átmenni a Tiszán, főleg az üveglapokon lépdelni, mert ott meg látszott, ahogy folyik alattunk a víz. Amikor lejöttünk a Tiszaligetbe, akkor kaptunk egy emléklapot, amit le tudtunk pecsételtetni a Tiszavirág híd emblémájával. :) Utána elmentünk megnézni, hogy jön-e nekem busz, hát nem jött, ezért elindultunk vissza a városba a másik hídon keresztül, és még épp elkaptuk a tüzijátékot. :)
Szép lett ez a híd na, főleg kivilágítva, este nagyon mutatós. :) Télen ugyan szerintem sokan nem fogják használni, viszont nyáron annál többen, mivel a híd pont a strandnál lyukad ki. Illetve tényleg nem tűnik már a Tiszaliget olyan elszigeteltnek. Végre van valami különleges is Szolnokon, ahogy a polgármester mondta: elmondhatjuk, hogy Szolnokon van már ilyen is! :) Mégis csak ez Közép-Európa leghosszabb, és a Tisza első gyalogoshídja.... :)

bizonyíték ;)

a lényeg... :)

Ilyen-olyan

2011-01-19T17:11:00.002+01:00

Nem sétáltunk, nagyon undi nyálkás, sáros idő volt egész nap. Kicsit később jöttem haza, mivel hiába néztem meg a volán hivatalos menetrendjét neten, még véletlenül sem jött akkor busz, amikorra ki volt írva, csak 25 perccel később. -.-" Plusz a helyi "rajok"... A másik meg hogy teljesen fáradt vagyok, de annyira, mint akit kiszipolyoztak. Szóval beengedtem Szofit, és azóta pihizünk itt bent. Megnéztem az új ncis részt, jövőhéten nem lesz, csak két hét múlva sajnos. Angol felirattal tökéletesen érthető volt. Jó rész volt, kíváncsi vagyok, mennyi lesz majd a nézettsége, a múltheti rekord-ncis nézettség után. Megnéztem előtte még a hétfői house-t, az is jó volt. Egy quote:

Chase: ,,You think Taub really comes across
as the most trustworthy doctor here?"
Foreman: ,,I knew it was bugging you."
Chase: ,,They cut me out." [a plakátról ami a kórházat reklámozza]
Foreman: ,,You're a pretty boy.Works well with the ladies, not so much with the patients. No one wants an underwear model performing their splenectomy." [splenectomy = vakbél]

Plusz be kell állítanom egy negyedik sorozatot a sorba, ami nem más, mint a castle. Tegnap este néztem rtl-en, már láttam előtte is néhány részt, és gondoltam már rá, hogy bevezetem ezt is heti nézősre. Most nézelődtem neten, hogy az usában hogy állnak a sorozattal, ott a 3. évad megy, a 13. rész következik. Nézelődtem mik lesznek benne, vagy mik voltak, néztem promo-t is, és hát ez is nézős lesz. Érdekes dolgok lesznek itten. :))) Jövőhét kedden tudom meglesni a részt, mert hétfőn megy. A hétfői matek tz után meg megérdemlem. ;) Útközben meg majd bepótolgatom az elmaradásomat a sorival. :) Dh most nem volt, gondolom a Golden Globe miatt. Azt hiszem, mindenkinek van mániája, és nekem ez. Meg a kutyázás. De az más tészta.
Legújabb felfedezésem: értettem a matekot ma. o.O Voltak azért kétségeim pár dolgot illetően, de egészen megvilágosodtam. Ez jó jel. Remélem hasonlóan egyszerű feladatok lesznek, mint most voltak, bár volt már, hogy tök könnyűeket gyakoroltunk, aztán elénk******* egy rohadt nehéz feladatsort. Remélem most nem így lesz. A jövőhetem borzalmas lesz. Szerdán össznépi irodalom felelés húzás alapján. o.O Rengeteg az anyag. Oidipusz elemzés, római költészet, görög komédia, Platón. Néztünk nagyot mi is, amikor ezeket elmondta. Aztán öö kedden fizika tz. o.O Rövidített órán. -.-" Szuper. Plusz tuti lesz egy francia szódoga is, mert már ideje lenne. Már alig várom... Jó kis hétvégém lesz, tanulhatok, mint a güzü. Milyen jó, hogy most lett vége a félévnek... Fel sem lélegezhettünk, hajtanak minket tovább. Mondjuk végül is ez a dolguk. Így lesz belőlünk valaki, ha hajtanak. Úgy sokat nem ér, ha egész nap lébecolunk. Tanulni kell, ezért is mentem ebbe a suliba. El kell fogadni.
Vettem ma állatpatikában féreghajtót a cicáknak, pont kapóra jött, hogy 11-kor végeztem, mert a délelőtti nyitva tartás szerint délig van nyitva. Előnye, hogy kb. 3 percre van a sulitól gyalog. És kellemes meleg volt bent. :) Rendelési idő most nem volt, szóval a váró üres volt. Szeretem azt a tiszta "szagot", ami az ilyen helyekről árad. Volt egy kis incidens hétfőn, azért kell a féreghajtó. Nem részletezném. Este megkapják.
Elég OFF-os kis bejegyzésre sikeredett, de most ez telt tőlem, bocsi. :) El kell fogadni. :D No jók legyetek!^^

L' eau de vie

2011-01-18T19:37:00.000+01:00

Azaz pálinka, azaz életvíz. :D Érdekes napom volt ma, elmaradt 1 órám, plusz franciára sikerült a tanárnak 7 perccel az óra vége előtt befutni, de azért még megtanította nekünk a pálinkát, hogy amikor majd a Riviérára megyünk tavaszi szünetben nehogy ne tudjunk kérni, és nehogy szomjan haljunk. :D Holnap 11-ig vagyok, szóval csak 4 órám lesz, 2 elmarad, hál' istennek. A héten további megrázkódtatások nem várhatóak, pénteken kapjuk ki csak a bizit, mert az ofőnk azt mondta, ő egyszerre csak 6-ot bír megírni, mert elrontja. -.-" Persze legyünk türelmesek a tanárainkkal, mert hétvégén is dolgozni fognak, hogy kijavítsák a felvételiket. Mi legyünk türelmesek... Ez a dolguk. Egyes emberkék meg nagyon ki tudnak készíteni, főleg, hogy olyan dolgokba avatkoznak be, amikhez semmi közük sincs. Fel tudják cseszni az agyam rendesen, főleg hogy nekem ezt mindenféle kerülőutakon kell megtudnom. Fantasztikus.
Ma olyan undorító idő volt megint, hogy váh. Ilyen nyálkás-ködös volt egész nap. Hétvégén meg jön a hó meg a hideg. Minek? Elvagyok én a téllel, de már megvolt az idei hómennyiség, vagy akkor legyen tényleg hideg egész télen, de ne ez hogy akkor most van -10 fok napközben meg 20 centi hó, aztán 15 fok, aztán megint 20 centi hó, aztán megint 15 fok... Mert most belekóstoltam a tavaszba, és nekem már a tavasz kell, nem a hó, azt hiszem. Persze mikor lesz még tavasz... Sokára. Főleg, ahogy tegnap a sivár, néptelen Holt-Tiszánál jártunk, még jobban vágytam arra, hogy meleg legyen. Hogy lehessen kutyát fürdetni korlátlanul, kifulladásig, ne azt kelljen lesnem, hogy ne vesse bele magát a vízbe, mert akkor megfázik. Nem kell 40 fok, 30 se, csak lenne 20-25. Olyan kellemes napsütéses pulcsis, rövid ujjús idő. Szegény hóvirágok a faluban teljesen le fognak fagyni. Nálunk a jácint jön a földből... Hülye egy időjárás, mondhatom.
Ha holnap minden jól megy, és elfogadható idő lesz, elmegyünk egyet gyakorolni, úgyis ráérek majd, tanulni nem nagyon kell majd csütörtökre. Majd meglátjuk. Igazából azért is jó lenne menni most, mert ha hétvégén tényleg jön a hó, akkor a hétvégi gyakorlásnak úgyis lőttek. Legalább nem lesz sár, mert megfagy a talaj, és fel tudnánk menni a gátra sétálni. Na, majd. Csak éljük túl a hetet. Bár nincs is mit túlélni. Akkor inkább a hétfőt (matek tz...). Kedden rövidített órák. :)) Remélem a tanárokat jól lefárasztja majd a felvételi javítgatás.

Gyakorlás és Holt-Tisza

2011-01-17T19:36:00.000+01:00

Jó sok mesélni valóm van, szóval tessék hosszú bejegyzésre készülni. :) Sok-sok képpel.
Tegnap az előre megbeszélt sétánkon voltunk apával, apa fotózott, én kutyáztam. Lányka kicsit szeleburdi volt, mivel majd' megsült a medve-bundájában, illetve kicsit bezavart neki a sok kettesben gyakorlás után, hogy apa is ott volt, és párszor neki vitte a dummy-t. :) Egyébként lelkes volt, meg tette a dolgát, csak hamar elfáradt a meleg miatt. Volt mindenféle, amit eddig tanultunk, légszimattal együtt. Trükköztünk is kicsit, illetve próbáltunk standard képeket csinálni, de nem lettek túl jók. Itthon Szofi ledobta magát a fűbe, és csak nézelődött egész délután. :) Képek:

kúszós bemelegítés :)

'Marad!'

fáradt 'Lábhoz!'

:) minden, ami kell: kutya, síp, dummy ;)

tetű tempó :)

jelre várva...

juti :)

légszimat közben

'Bumm!'

'Piti!' :)

'Szia!'

elhozás...

nyussz :)

rendes tempó :)

rendes tempó és szép ráfogás :)

tud ez menni :D

vágta :)

'dobod már?'

vágtás-szépen ráfogós elhozás :)

fáradt Szofi...

még fáradtabb...

...de azért egy kis vágta belefér :)

hogyne férne :)

lobogó fülű boldog elhozás :)

'Elfáradtam.'

'Végem.'

A 'Szia!' után már az összes képet én csináltam. :) Apa dobált, mivel neki sokkal nagyobbakat sikerült, mint nekem. :) Kutyi végére teljesen bepörgött és feléledt, azért sikerült annyi jó tempójú elhozás. ;)
És akkor a mai sétáról... Igazából a nap végére már marha fáradt voltam, de olyan csodálatos idő volt, hogy bűn lett volna kihagyni a sétát, így elindultunk a Holt-Tisza felé. Flexivel mentünk, mivel nem igazán volt energiám folyton a kutyát korrigálni, csak azt szerettem volna, ha bóklászunk egyet. Szofi nem használta ki a flexi előnyeit, battyogott lábnál akkor is, mikor nem kértem. Ezt szokta meg, de ez nem is baj. :) Odaértünk, és amikor láttam, hogy egy lélek nincs sehol, elengedtem. Persze egyből a víz felé vette az irányt, rászóltam, nem ment be. Kimentünk a stégre, gyönyörűen sütött a nap, és teljes nyugalom volt, nem úgy, mint mikor legutóbb jártunk itt. A stégről is majdnem beugrott, én meg röhögtem, hogy hogy lehet ekkora bolond a kutyám. :) Nézelődtünk a stégen, aztán elindultunk a part mellett. Szofi persze játszott az idegeimmel rendesen, folyton pancsikolni akart. Egyszer az egyik lábával belelépett, de rászóltam, mentünk tovább. Elmentünk a másik stéghez, oda, ahol nyáron ugráltunk a vízbe. Kellemes emlékek... Azért a meleg ellenére várom, hogy nyár legyen. Leültünk, néztük a vizet, közben pár fotót csináltam. Szofi megint próbálkozott, megint leállítottam. Elindultunk visszafelé a part mentén. Már majdnem a másik stégnél jártunk, amikor elborult az agya, és teret váltott. Persze "véletlenül" belerohant a vízbe, hasig, és tovább is ment volna, ha nem kiabálok rá. Utána persze nagyon tudta, hogy mit nem kellett volna. Áttapogattam, de csak a fedőszőre volt vizes, alul teljesen száraz volt. :) A sikeres akciója után még jobban csábította a nagyjából 4 fokos víz, de sikerült leállítanom. A stégen ücsörögve megvártuk a naplementét, aztán szép lassan elindultunk haza. Most mondjátok meg, mekkora ökör egy kutyám van? :) <3

széplány :)

'hö?'

fekszik a kutya :)

az a fej <3

reflection...

én is ott voltam :)

Holt-Tisza (oda a nádasos részre jártunk nyáron elvonulni)

'szóltál?'

'nem én voltam...'

Adrinak :D 'tudom, hogy rossz voltam, de ne haragudj...'

szép :)

vizes-bolond Szof :)

medveszőr :)

'szeretlek, de a fotózást már nagyon unom...' :P

figyel...

Na, hát a mai szórakozásom is megvolt ezzel az írogatással. :)) Jó olvasgatást és képnézegetést! ;)

Sétálunk, sétálunk....

2011-01-15T20:34:00.003+01:00

...egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs! :)) Mára terveztem, hogy apával elmegyünk gyakorolni, miközben apa fotóz, én a kutyával foglalkozok. Hát, mire hazajött, nem sütött a nap, és a szél is eléggé fújt, így azt beszéltük meg, holnap megyünk. A nap azonban szép lassan csak kisütött megint, szóval nagyon csábított a séta gondolata, össze is pakoltam a cuccom egy kis gyakorláshoz, aztán nekiindultunk, fotógéppel együtt. Amikor már azon az utcán jártunk, ahol a kis rétecskénk van, láttam, hogy az utca végén elindul egy emberke egy németjucival. Sejtettem, hogy odamennek, de hátha nem, így mentünk tovább. Hát oda mentek, ott volt egy dobbermann is. Így hát úgy gondoltam, nem próbálkozunk be, de elképzelésem sem volt, hogy mit csináljunk az amúgy kellemes időben. Hát továbbmentünk az úton, átmentünk a felüljáró alatt a szabadság felé, hogy meglássam, milyen állapotok vannak. Hát, katasztrófa volt, nyakig süppedtünk a sárban. Visszafordultunk, és egyre sarasabbak lettünk, a bakancsomnak lánctalpa lett. :) Gondolkoztam, merre mehetnénk, amerre tuti fű van, hogy ne süppedjünk el. Eszembe is jutott, hogy tavaly télen a falu másik végébe jártunk sétálni, ahol a Tinóka csatorna másik vége van. Ott van jó kis füves rész, ahol lehet gyakorolni, van nádas, mező... Csak marha messze volt onnan, ahol mi voltunk, de igazából nem érdekelt, elmentünk oda. Aztán mikor odaértünk, már úgy gondoltam, elég sokat gyalogoltunk, így nem lesz gyakorlás, majd csak holnap. Szofi párszor bepróbálkozott, hogy na ő akkor most berohan a vízbe, de erről sürgősen leállítottam. :) Majd március környékén fürödhet. ;) Nem maradtunk a füves részen, hanem továbbsétáltunk a vetés mentén, a napsütés felé, mivel ez a rész lentebb van, mint a falu, és ezért nem sütött oda a nap, már pedig nekem sürgősen napsütés kellett. :) Szép lassan lement a nap is, teljesen kitisztult abban az irányban az ég, és ahogy a nap lefelé ment, gyönyörű színeket festett az elvonuló felhőkre, melyet természetesen megörökítettem. :) Szofiból egyik percről a másikra sárszörny vált, amikor is valami ismeretlen szagú sárkupacban meghempergett. :) A séta végére már ebből semmi sem látszott, az öntisztulós szőrének hála. Egészen szépen figyelt rám, aminek nagyon örültem. :) Sötétedésig kint maradtunk, hazafelé póráz nélkül jöttünk, már majdnem teljesen sötét volt, a lámpák már égtek az utcán. Szofinak a nyelve lógott rendesen, jó melege lehetett ebben a nagy bundában, ellenben velem, mert a széltől a kezem és a fülem teljesen lefagyott. :) Mindketten jól elfáradtunk, azt hiszem, Szofinak az alvással nem lesz gondja. ;)

"kicsit" elmeroggyant feje van :D

Tinóka...

táj :)

falu...

gyökerem <3

lemenőben...

bolond :D

'szép lettem?'

'ugye anya?'

szép lettél...

szimat :)

színek...

*.*

'jössz?'

annyira... <3

1 év...

2011-01-15T19:00:00.000+01:00

Bizony, hihetetlen, de már kerek 1 éve blogot írok. 2010. január 15-én kezdődött az egész... Magam sem tudom, miért kezdtem bele pontosan. Arra emlékszem, már akkor olvastam Zara és a Shining Gold kennel blogját, és egy idő után úgy éreztem, nekem is kell ilyen. Akkor még úgy indultunk, hogy Szofi nevében irkáltam, akinek a neve akkor még Sophie volt, magam sem tudom, miért írtam így. Nem voltam túl buzgó bejegyzés-írogató, de élveztem. Jól esett leírni, hogy mik történnek velünk, még ha nem is olyan érdekes, és még ha úgy is éreztem, hogy senki sem olvas. Mert az elején biztosan így volt, ki tudja meddig, de nem is igazán érdekel. Jó sokáig írtam Szofi nevében, aztán szép lassan átváltottam arra, hogy én írok. A blogloggal mindig is az volt a problémám, hogy nem tudtam személyre szabni, és hamarosan felfedeztem, milyen lehetőségek vannak a blogspoton. Nagyon megtetszett, de nem szerettem volna, hogy oda legyenek a bejegyzéseim, ezért maradtam. Azonban az idő múlásával egyre inkább a blogspot felé húzott a szívem, regisztráltam, csináltam egy blogot, hogy még jobban megismerjem. Aztán már biztos voltam a dolgomban, hogy ott hagyom a bloglogot. Így is tettem, a váltás időpontja Szofi szülinapja, július 11-e volt. Azóta is itt írogatok, és még remélem nagyon sokáig, mert nagyon élvezem ezt az egészet, hogy megoszthatom kutyás élményeimet, mivel a környezetemben ez senkit sem érdekel igazán. Megismertem jó pár embert, akik közül párral napi szinten beszélgetünk. Amióta blogot írok, kicsit úgy érzem, van egy kis belátásom a kutyások közé, ami remélem majd nőni fog. Hát, én itt leszek, remélem Ti pedig olvastok majd továbbra is. :)

Tréning 2.0

2011-01-12T18:56:00.000+01:00

Először a szokásos kis OFF: ma föci TZ-t készültünk írni, próbáltam is rá tanulni, de sehogy sem ment a fejembe, mint ahogy óra előtt kiderült, másnak sem. Hát be is voltunk tojva rendesen, hogy most mi lesz, de úgy voltunk vele, ez már úgy is második félévre számít, van egy csomó időnk kijavítani. Tanár 5 perc késéssel bejön, közli, hogy nem kell esszét írnunk, mert nem lesz rá idő, nagy megkönnyebbülés, írjuk a dogát. Egyszer csak jön egy csaj, hogy hadd kérje már el a tanárnőt. Mindenki arcára kiült a vigyor, a tanár nem volt sehol vagy 10-15 percig. Természetesen mindenki lesúgta mindenkinek a dogát, kimásoltuk a könyvből, egyeztettünk, satöbbi. :) Mire a tanár visszajön, mindenkinek doga kész, vagy csak átnéztük, tanár mosolyogva mondja: na ilyen se lesz többé. :))) Hát basszus ekkora mázlit. :D Nem lesz feltűnő, ha mindenkinek 5-ös lesz. :D
Tegnap volt a másfeledik szülcsinapcsink (xD). Marha gyorsan telik az idő... El szerettem volna vinni lánykát ennek örömére egy körre, de föcit kellett tanulnom, meg curie környezetvédelmi versenyt csináltam. De azért bepótoltuk ma, mivel szépen sütött a nap, bár már lemenőben volt, és a végére eléggé hidegecske volt. Vittem dummy-t, sípot, sőt még sony-t is magammal cipeltem. Oda-vissza szokásos séta gyakorlás, odaértünk után pedig szaglászás. Utána lábhoz rendelés, póráz nélküli láb melletti séta, majd egyszerű elhozások. Nagyon szépen ment, a tempója is jó volt, nem kocogott közben. Közben úgy felpörgött, hogy háromszor is teret váltott. :) Térváltások után mindig hagyom kicsit lenyugodni. Utána csináltunk még memory-t, meg a szokásos összetett feladatunkat, plusz 20-30 méterről sípra-kézjelre ültetés-fektetés váltogatás. Az nagyon ment. :) Helyben maradás gyakorlás is volt, most is szépen ment, ahogy kell. Volt, hogy Szofi 20-30 méterre volt tőlem, amikor látványosan kidobtam egy dummy-t, és lányka elindult. Rögtön felemeltem a kezem a 'Marad!' kézjellel, megállt, lefeküdt, várta, hogy elküldjem. Behívást is gyakoroltunk, meg a sípjeles parancsokat, a 'Hozd'-ot nem is nagyon használtam, két rövid jel és már ki is lő. Menni fog ez, érzem. :) Trükközés is volt, hogy azt se felejtsük el. ;) Legközelebb hétvégén megyünk, nem tudom, hogy szombat vagy vasárnap, ahogy az idő hozza. Apát is el kéne csalni, hogy csináljon használható képeket, mivel most én is próbálkoztam, de nem egyszerű egyszerre a kutyára is meg a gépre is figyelni. Itt vannak a képek, igazából nem nagyon mutatja be Szofi tempóját, mivel már a tréning végén csináltam őket, és lányka olyan volt, mint a mosott sz.r. :) Csak sikerült azért összehozni azt a 1-1,5 órát, hogy majdnem sötétedésig kint maradtunk. ;)

'Bumm!' => na ez nagyon megy :D

nyuszi hopp a dummy-ért...

olyan, mintha kiesne a dummy, pedig nem esett ki, szépen tartotta, amíg el nem vettem :) itt már nagyon fáradt volt, látszik, ahogy a dummy-t tartja, meg a tempón is...

gyogyi :)

helyben maradás zoom-mal...

...helyben maradás zoom nélkül :) Szofi = világos pötyi

figyel...

azért a végén is sikerült egy kis vágtázós elhozásra bírnom :)

Tegnap próbálkoztam frontkozmetikával, mivel hihetetlen mennyi szőre van elöl. 1 óráig szenvedtem vele, kiszedtem egy kupac szőrt a ritkítóollóval (amit percenként szereltem egy csavarhúzóval, mert folyton szétesett), de semmi sem látszik belőle. :D Majd ha egyszer lesz megint ennyi energiám (meg egy normális ollóm), lehet bepróbálkozok, de az nem most lesz. :D Szofi is marhára unta az üldögélést, majd' elaludt közben. :)

Trénig reloaded - 100%

2011-01-09T19:17:00.000+01:00

Nem írtam pár napja, de nem is tudtam volna miről, mivel semmi sem történt. OFF: Tegnap mozizni voltam a csajokkal a Szerelem és más drogokat néztük, hát nem volt egy nagy szám szerintem. Bár a srác tesóján sokat röhögtünk (szija szivi, bekapod a kobrámat? xD), őt ki nem hagytam volna belőle. :) Meg az egész film elment volna egy szexfilmnek is, nem véletlenül volt 16-os karika. xD
Szép idő volt a hétvégén, sütött a nap és kellemes idő volt, bár a hó elolvadt sajnos. Remélem, hogy esni fog még azért, bár ez a melegedés pont rosszkor jött, mivel éppen kezdett rendesen befagyni a Holt-Tisza... Na, mindegy. Elvittem ma leányzót sétálni, nem volt még kint a héten. Kertben dobtam neki egy dummy-t, hát sikeresen beledobtam egy adag sz.rba, szóval már kezdtem lefújni, hogy gyakorolni is mennénk, mivel a másik dummy-t nem találtam már egy ideje. Aztán csak elkezdtem keresgélni, meg is találtam, szóval a terep egyszínű dummy-val vágtunk neki rövid kis utunknak, na meg a síppal. Oda-vissza pórázon volt, a láb melletti sétát gyakoroltuk, szépen ment. Rajtam meg csak a pulcsi meg a hosszú ujjú felett egy vékonyka mellény volt, meg melegítőgatya, ami elég nagy változás a múlt vasárnapi trikó-hosszúujjú-dupla pulcsi-télikabát plusz harisnya-duplagatyához képest. Tiszta tavaszias volt az idő. Na szóval odaértünk, elengedtem kicsit szaglászni, mert addig úgysem tud koncentrálni, amíg nem nézelődik egyet. Aztán lábhoz vettem, dummy-t eldobtam, kutyát elküldtem. Tökéletes elhozás, alig hittem a szememnek. Jól megdögönyöztem, mire jól bepörgött, látszott rajta, hogy mindjárt eldurran az agya, gondoltam, jobb, ha túl leszünk rajta, mivel akkor elrontja, ha elhozás közben jön rá a hoppáré. Ugrottam egyet, és mondtam, hogy 'Hu!', mire eszeveszett térváltásba kezdett. Miután befejezte, hagytam, hogy kicsit lenyugodjon, aztán folytattuk. További tökéletes elhozások következtek, benne két memory-val, egy légszimattal, plusz csináltunk olyan 'kutyafektet-gazdielmegy-dummyeldob-gazdivisszamegy-kutyaelküld'-öt is, így olyan 10 elhozás kerekedett. Csináltuk sípjelre is, az is nagyon szépen ment. Én el voltam ájulva, Szofi meg attól volt boldog, hogy én el voltam ájulva, szóval elvoltunk. :) Engedelmeseztünk is, plusz trükköket gyakoroltunk, lehet, valami isteni sugallat volt, vagy nem tudom, de minden tökéletesen ment. Szofi a végére már a melegtől, a rohangálástól, meg a nagy bundájától már elég rendesen lihegett, szóval elindultunk hazafelé. Most hagyom, hadd ülepedjen a kicsi agyában a jó élmény, aztán hétvégén kimegyünk megint. :)

retkesmackó :D

helyben maradás gyakorlás :)

'Bumm!' tökéletes végrehajtása :D

dummy eldobva. gazdi vár. Szofi is vár. :)

ökröm :D (L)

előkerült dummy-val :D

a mosolya :)

'Tart!' gyakorlás :) rekordunk eddig kb. fél perc ;)

Apáékkal a Fel!-t néztük az HBO-n, nagyon aranyos kis mese volt. :) Külön tetszett, ahogy a kutyákat kifigurázták benne, mivel pontosan ilyenek. :) 'Laszti', 'mókus' meg ilyenek. :)

Összegzés és tervek

2011-01-06T19:35:00.000+01:00

Sokan írtak egy bejegyzést arról, mi is történt velük az elmúlt évben, hát gondoltam felsorolás szerűen én is megejtek egy ilyet. 1 évesek lettünk; kétszer is tüzeltünk; én négy kiállításon jártam (Gyula-Komárom-Debrecen-Kecskemét), ebből a Debrecen éjszakaira, plusz a kecskemétire kutyával mentem. Többé kevésbé sikerült megtanulnunk hányás nélkül autózni (bizonyítékok: visszafelé Bánkútról, plusz havas Mátra túra oda-vissza); megtanultunk egy rakás trükköt; megtanultunk megbízhatóan láb mellett sétálni póráz nélkül; elkezdtük a retrieveres munka alapjait. Rengeteget jártunk úszni, sétálni, kirándulni. Túl vagyunk egy mélyponton, azt hiszem, nem ez lesz az utolsó, de majd túl éljük azokat is. Én megtanultam egyre természetesebben bánni Szofival, próbáltam falkavezér lenni, bár ezen még van mit dolgozni. Azt hiszem, egyre jobban egymásra hangolódunk.
És akkor a tervek, melyek egyáltalán nem fogadalmak, mert nekem soha sincsenek újévi fogadalmaim, mivel ismerem már annyira magamat, hogy tudjam, sosem tartanám be őket: eljutni további kiállításokra nézőként, legalább annyira, mint tavaly, lehetőleg mindegyikre kutyával; egyre esetleg benevezni (én ökör); tovább folytatni a munkát, már amennyire kitelik tőlünk (nekem már az is elég lenne, ha én büszke lehetnék rá); eljutni esetleg egy tréningre, akár nézőként vagy résztvevőként; találkozni kutyásokkal :); szervezni egy talit helyben (??); lövést hallani kéne, de nagyon; vaddal esetleg gyakorolni; szűréseket elvégezni esetleg, mert az sosem árt. És természetesen a legfontosabb: megtanulni megbízhatóan behívhatónak lenni. Ez az, amire nagyon rá kell gyúrnunk. Attól függően, hogy hogyan haladunk, ha a bátorságom úgy hozza, egy WT-re szeretnék elmenni. Bár ez még nagyon távolinak tűnik, főleg ahogyan most visszaestünk. Tavasszal több esélyünk lesz gyakorolni, mivel a nagy hóban az egészet elbohóckodja. Elvileg a hétvégén elolvad a hó, és bár nagy sár lesz, majd megpróbálunk gyakorolni. Majd meglátom. És van még egy nagy dolog, amit nem fogok elárulni. Senkinek. Most fel van dobva egy labda, csak jól kell elkapnom, és ezért sokat kell tennem. Ha sikerülne a dolog (amire kb. -1% esély van) akkor úgy is megtudjátok. Ha nem sikerül, el sem mondom. :) Na, most biztos felkeltettem néhány ember érdeklődését, én is utálom, mikor valaki ilyen titokzatos dolgokról ír. :) Egyedül Encsinek lehet az egészről fogalma, mivel vele beszélgettem erről egy kicsit, még régebben. De akkor is össze kell raknia a részleteket, mivel a korábbi részletek nem egészen stimmelnek a mostaniakkal. :D Na, ha felfogja, akkor grat. :D

egyem meg *.*

Pótlás

2011-01-05T19:03:00.000+01:00

Megmagyarázom. :) Péntek-szombatot végig barátnőimmel töltöttem, eddigi egyik legjobb szilveszter volt, főleg hogy csak szeptember óta ismerjük egymást. :) Péntek délelőtt sétáltunk egy órácskát a faluban, elmentünk boltba is, meg ilyesmik. Szombaton valamikor 5 felé értem haza, a napok múlásával egyre bentebb kerül a házban... :)) Vasárnap marha hideg volt, nagy nehézkesen azért elindultunk a sétánkra, amit beterveztünk. Én vittem Sony-t, apa meg Szofit. A gáton elváltak útjaink, én lementem egy őzcsapatot követni, apa meg pórázra vette Szofit, és ők a gáton jöttek. Apa elmondása szerint tiszta ideg volt, hogy nem jöhetett utánam. :) Aztán az őzcsapat bement az erdőbe, kicsit szomorkás voltam, mert nem sikerült őket eléggé megközelítenem. Épp visszafelé indultam, mivel apáék már csak pici pontok voltak, amikor láttam, hogy egy újabb őzcsapat vágtat ki a gát melletti erdőből, egyenesen felém. Valószínű apáéktól ijedtek meg. Őket is elég sokáig követtem, és egészen közel engedtek, szóval róluk sikerült elég szép képeket csinálnom. :) Utána szép lassan bevándoroltak ők is egy eldugottabb helyre, én meg visszamentem a gáthoz, apa elengedte Szofit, aki őrültködött egyet. :) Aztán apa szólt, hogy a gát másik oldalán is őzek vannak, menjek fel óvatosan. Voltak is, bár már kicsit messzebb mentek. Róluk sajnos nem sikerült szép képeket csinálnom, plusz ők gyorsan el is mentek, pedig nagyon vigyáztam. Utána körbementünk a gáton, elengedtük Szofit, jót rohangált, csináltam róla is képeket. ;) Utána szép lassan hazabattyogtunk. Aztán itthon apa kérdezte, mikor gépeztem utoljára, mire mondtam, hogy csütörtökön. Hát betojt a gép elég rendesen, ma lett beüzemelve. Már lassan elvonási tüneteim voltak... :) Szép lassan zárnak le minket mindenből, ha minden igaz, mindenből 5-ös leszek, csak matekból meg fizikából nem, mert abból 3-as (...). Jah, meg a nyelvtan. Hadd ne mondjam meg, milyen kis semmiségen múlik az egész. Még őszi szünetben kellett interjút csinálnunk, ami 1 (!!!) pont híján 5-ös lett, plusz lett egy 4-es témazáróm. Viszont, most kikaptuk kedden az Antigonés témazárót, irodalom-nyelvtanom 5-ös lett, hát majd kibújtam a bőrömből. :) Ráadásul duplát ér mindkettő jegy, mivel piros. Szóval nyelvtanból ezzel kiegyenlítettem a 4-es témazáróm, és a félévi 5-ösöm azon az 1 nyamvadt ponton múlik. Hihetetlen, komolyan.
Na nem rizsázok, úgyis mindenki csak a képekre kíváncsi. :) Itt is vannak:

nyusszt is próbáltam, de nagyon nehéz volt :S

nyussz :)

második őzcsapat vonul :)

egyedül...

ők is csatlakoztak :)

futáás...

kedvenc és legjobban sikerült :) az a sík fehérség a buckák után már a Tisza...

figyel :)

vonulás...

nagy csapat :)

néha-néha megbámultak azért :) ott a háttérben a vashíd is :)

kettecskén... nekem ennek a hangulata tetszik... két őz, mögöttük a nagy semmi :)

harmadik csapat rohan :)

ártér a gátról :)

Tisza...

hómező :)

gyagya :D

gyagyább :D

'jöttök?'

szimat :) annyira szép a színe... plusz a szőre <3

gát és kék ég...

kilóg a nyelve :D

legszebb <3 :)

szőrös mackó :)

látkép: Tinóka (a csatorna) plusz a hav meg a gát a falu mellett közvetlen :)

Láttátok a TV-ben, hogy Szolnok mellett jégbe fagyott hullát találtak? Nagyon durva. Főleg, hogy pont akkor mentem el arra a busszal, amikor megérkeztek a rendőrök meg a mentők... Brr.

Jaj, és természetesen mindenkinek nagyon nagyon boldog új és sikeres évet kívánunk! ;)

Téli életképek

2010-12-30T13:53:00.000+01:00

A tegnapi képek, amiket itthon csináltam Sony-val. Iagzából unatkozom, azért teszem be őket. :)A vad fotózós sétánkat eltoltuk vasárnapra, mivel még mindig köd van.

annyira szép színe van *.*

Plusz itt vannak a madaras-kertes képek. Nem lettek túl jó minőségűek a madarasok, mivel ablakból készültek, de nem vészes. :)

Vad egymás hegyén-hátán

2010-12-29T19:28:00.000+01:00

Tegnap este 7 körül megint elkezdett szakadni a hó, 9 körül állt el, kb. 2 centi friss havat maga után hagyva. :) Úgyhogy most olyan 16-17 centi van, és ha minden igaz, jó sokáig megmarad. :D
Verőfényes napsütés volt ma, többször voltam kint az udvaron is, plusz idemerészkedtek a cinkék és a fekete rigók is, tele voltak velük a fák. Próbálkoztam képeket csinálni, de egészen közelieket nem tudtam. Szofiról is csináltam pár marháskodós képet. :) A csodálatos napsütésben persze nem hagyhattuk ki a sétát sem, úgyhogy útnak indultunk, 4 réteg ruhával, hogy véletlen se fázzak. Most oda-vissza pórázon vittem, nem mintha meghatott volna a pasas, akivel találkoztunk, hanem mert ezt sem árt gyakorolni. Szépen ment. Sokat gondolkoztam, merre menjünk, mert a gát felé szerettem volna, csak nem tudtam, hol jár a Tisza. De csak arra mentünk, még nem volt olyan közel. Elengedtem láb mellől szaglászni, egyszer csak eltűnt a bozótban, és amikor jött felém, hát látom, egyik lábát alig teszi le. Odamegyek, felemelem, megfogdosom óvatosan, átnézem, hátha valami megszúrta. De semmi külső jel nem látszott, szóval elengedtem, hogy hogyha sántít, hazamegyünk. De egyáltalán nem sántított, szóval továbbmentünk. Mielőtt felértünk volna a gátra, láb mellé rendeltem, sosem lehet tudni, mi van a másik oldalon. Jött is szépen, tette a dolgát, ahogy kellett. A gát másik oldalán a mező tele volt nyúllal, őzekkel. Szofi figyelt rendesen, nézett rám, hogy most mi lesz. Érdekes sétának néztünk elébe, mivel minden oldalról jöttek a vadak, száguldottak át előttünk. De Szofi csak jött és jött a lábam mellett, kitartóan, annak ellenére, hogy látszott rajta, hogy majd' megőrül abban, hogy nem nyulazhat egyet. De nagyon büszke voltam rá, főleg, amikor előttünk 5 méterre ugrott fel egy nyúl, Szofi megdermedt, de nem ment utána. Érdekesség volt, hogy egészen közel engedtek magukhoz, főleg az őzek. Ott álltak a gát tetején, és meg sem mozdultak, csak meredtek ránk. Egyedül azt sajnáltam, hogy nem sony-t vittem, mivel gyönyörű képeket lehetett volna készíteni. Nikonom zoom-ja meg nincs éppen a top-on, de azért igyekeztem a legjobb képeket csinálni.

onnan kezdődik a Tisza, ahol az a síkabb (milyen szó ez már? xD) rész van...

*.*

havas táj :)

arra megy egy nyúl...

őzek

őzek-nyulak :)

szépségem :)

őzi :)

vonulnak...

figyel :)

arra is figyel :)

profil

hány ezerszer jártunk már erre...

szép :)

havas naplemente...

őzekkel :)

lejjebb...

bolondom :)

a semmi közepén...

még lejjebb...

idióóótaa :D

alig-alig fent...

figyel :)

jön a Tisza...

egyik főbb utca :) nálunk még a fontosabb utcák is ilyen szépek ;)

Holnap szeretnék elmenni fotózni Sony-val, Szofi nélkül. Lehet, apát is ráveszem egy kis sétára, a mai is olyan jól esett. Ha sikerül, próbálok szebbnél-szebb fotókat hozni. ;)

Havas séta

2010-12-27T16:28:00.003+01:00

falusi csendélet az egyik utcában :)

kicsi rétünk :)

Ahogy ígértem, sétáltunk egy jó nagyot, ezúttal 2 órát sikerült, mivel kicsi kezeim feladták a harcot, pedig még maradtam volna. Kicsi rétünkre mentünk ki a falu szélén, gyönyörűen jött Szofi láb mellett. Elvittük a fogtisztítós anyagból készült zsinóros lasztit (olyan sokszínű anyagból van összesodorva, a Fresiben lehet kapni), amit már el is felejtettem, hogy van, úgy találtam Szofi dobozában indulás előtt. Hát, a hó szépen ráfagyott, a csaj meg meg volt őrülve érte, annak ellenére, hogy a vége felé ahogy hozta a kezembe már láttam, hogy vacog a foga. Kellemesen ki lehet ezzel fárasztani a kutyát, úgy, hogy nekem a legkevésbé sem fárasztó, mivel bazi messzire elmegy. :) Azért párszor volt olyan 'basszus ezt buktuk' feelingem, amikor már vagy negyed órája kerestük ketten a kutyával, de azért csak meg lett mindig. Most a radiátoron olvad. :) Nikonomat majdnem sikerült kinyírnom, amikor kitettem a kúszóra, hogy majd onnan csinál rólunk képet, szépen nézünk bele Szofival a képbe, erre látom, hogy a gép meg egy jó nagyot huppant a hóba. Mindene csurom hó lett, a kijelzője, meg a lecséjére nem tudott rácsukódni az az izéje, amikor kikapcsoltam, mert ott is tele lett hóval. Leszedtem a kesztyűmet, szépen megtörölgettem, aztán kezdtem érezni, hogy a kezem totál elzsibbadt, és hót vörös. Hirtelen rettenetesen elkezdtem fázni, és az sem segített, hogy felhúztam a kesztyűm, mivel a nagy eszemmel sikerült ledobnom a hóba, sőt, szerintem még rá is léptem. Majdnem sírva fakadtam, annyira fáztam hirtelen. Szerencsére velem volt egy szőke dög, aki valamennyire felmelegített. :) Ja, és még ezelőtt az incidens előtt Szofit megtanítottam kúszózni, hát marhára élvezte, ahogy átvágtázhatott rajta. Akkor is belement, amikor nem is kértem, és utána vidáman vigyorgott rám. :) Mindezt mindenféle jutifali nélkül. ;) Hazafelé csakugyan póráz nélkül jöttünk, nagyon szépen, ahogy kell. Aztán az utcánkban 2 házzal a miénk előtt jött egy pasi meg egy nő, és már éreztem hogy valamit fognak mondani. Meg is történt az első "miértnincsakutyánpóráz" eset. Mondja nekem a pasas, aki amúgy tisztára alkoholistának nézett ki:

mi így sétálunk :) kicsit sincs rám tapadva ;)

- A póráznak a kutyán kell lennie, nem a kezedben kicsim!
mire én felnéztem rá halál nyugodtan:
- Igen, pontosan olyan mint egy vadállat, és mindjárt mindenkit kinyír.
Mellesleg Szofi rájuk sem nézett. Ahhoz képest, hogy milyen nyugodtan válaszoltam, rendesen felcseszte az agyam. Mit szól bele? Akkor pofázzon amikor a kutyám 200m-re előttem rohangál, miközben mindenkit halálra marcangol, ne akkor, amikor a lábamra tapadva, teljesen nyugodtan, lehajtott fejjel battyog mellettem, főleg, hogy direkt figyeltem, hogy jobb oldalon jöjjön, mert ők jöttek szembe. Utálom, amikor az ilyen "mindenbebelekötős" emberkék olyanokba szólnak bele, amiről fingjuk sincs, és még életükben egy kutyát sem sétáltattak. Ráadásul azzal a hülye alkoholista fejével... Csoda, hogy nem mondtam utána valami kellemes káromkodást. Bocs, de ez nagyon kikívánkozott. Igazából az a csoda, hogy eddig senki sem szólt be. De még mindig furcsán néznek rám az emberek, hogy falun kutyát sétáltatok. De már jobb, mint az elején.

Na, kaptok "néhány" képet, egész jól sikerültek, ahhoz képest, hogy kicsi nikonnal készültek. Csináltam egy videót is, ahogy őrültködik a zsinóros lasztival, majd meglátom, mit kezdek vele. Tuti meg kell vágni kicsit, de még nem igazán tudom, hogy azt hogy kell. :S Plusz nem találom most a fényképezőn, ahogy össze van kötve a géppel. Pedig tuti megvan, mert már többször is megnéztem. Na majd.

Bocs, muszáj volt duplán raknom, mert kicsit sok lett. :)

Ja, amúgy még mindig esik. ;)

14 centi :)

2010-12-27T11:26:00.001+01:00

A hó azóta is esik, változó intenzitással. Reggel óta elég rendesen szakad. :) Most voltam kint mérni, bizony megduplázódott a tegnapi hó vastagsága. ;) Olyan gyönyörűen, nyugodtan, hatalmas pelyhekben esik, hogy öröm nézni. :) Mindenképpen el fogunk menni egy nagy sétára, mert ezt nem lehet kihagyni. Kint is teljesen csönd van, semelyik tetű nem láncfűrészel, vagy ami még jobb: flexel. Sőt, a szembe szomszéd sem döngeti a k.csög zenéjét. Egyszerűen nyugalom van. Majd kicsi Nikonomat viszem, mivel úgyis meghempergünk a hóban, meg ki tudja miket csinálunk. Most töltődik az aksi, remélem a memokártyán van elég hely. Jaj, nem tudok betelni ezzel a hóval. :)) Olyan gyönyörű...
Tényleg, és ahogy ígértem, a tegnapi képek:

ablakból :) így szokta megfájdítani a szívem... közben a hátsó felével ül a házban, az első két lábát meg kiteszi.. érdekes póz :)

tegnapi hav: ez lenne a 7 centi :)

'mivan?'

szépségem... :)

csendélet :))) a Kiscica inkább itt sincs, Dagin meg látszik a döbbenet: 'jesszus, mit csinál vele??'

gyúrja, gyúrja...

'hagyjál már!'

szomszéd kutty :)

néha olyan ormótlan tud lenni... :)

'finom a hó'

és végül: a karifánk :) ezúttal kivételesen gyönyörűt sikerült választanunk, nyílegyenes és szép nagy, a vadiúj barna díszekről nem is beszélve :) szép lett, na :)

Félig-meddig fehér karácsony :)

2010-12-26T20:57:00.000+01:00

Gyorsan eltelt ez a 3 nap is, ahogy szokott. Ma reggel egy kis pótkarácsonyi ajándékra ébredtünk: odakint nagyjából 6-7 centi friss hó borította a kertet. Szombat este óta folyamatosan esik, most is. :) Sokkal jobb így kinézni, mint 24-én, amikor 15 fok volt, nyakig érő sár, és sütött a nap. 25-én meg az eső szakadt. Szóval nagyon örülök a hónak, még ha csak félig volt fehér a karácsony, akkor is. Errefelé holnapra is havazást mondanak, szóval kíváncsian várom. :)) Holnap lesz bőven időm mindenfélére, lehet elruccanunk egy sétára is. Ma is voltam kint az ebnél, viszont a gatyóm sajna elég hamar szétázott, szóval bejöttem. Tiszta bolond, ahogy viselkedik. :) Szomszéd kutty ugatva-irigykedve nézte, ahogy birkózunk a hóban. Azért egy kis simi neki is kijárt. :) Péntek este Szofi kutty megkapta első csontját, és elvonult vele, ahogy ma is, a másodikkal. Holnap reggelire (vagy ebédre) megkapja az utolsót is. ;) Cicáknak is bejött a sheba tonhalas változatban, meg a whiskas supreme marhahúsosban. :D Szofinak majd lassan venni kell tápot, plusz kap majd tőlem valószínűleg egy puha fekhelyet a házikójába, mivel ami most van benne, az nem túl meleg... Bár a múltkor, amikor benyúltam a házába olyan meleg volt, hogy én is elüldögéltem volna ott egy jó darabig. :)) Nagyon szép ajándékokat kaptam, melyek közül mégis a nagy kedvencem a 2011-es naptár, amit anyáék csináltattak telis-tele Szofis képekkel. :))) Imádom! :) Már előjegyeztettem egyet jövőre is... ;)) Tényleg, kitettük apával pénteken a kész képeket a szobám falára. :) Kiderült, egyet nem csináltak meg ilyen-olyan okok miatt, de nem estünk kétségbe (illetve apa nem, én igen), van itthon fotópapír, kinyomtattuk itthon, és igen szép lett. :) Azt is elfelejtettem, hogy kicsit körbenyestem a dög lábait, mivel a talpán a szőr már a földig ért, illetve rendbe tettem a füleit is valamennyire, mivel hihetetlen, mennyi szőr volt rajta. Egy idő után a ritkítóolló fel is adta a harcot... Nem tudom mi baja lehet, majd kéne vele valamit csinálni. :S Máshová nem nyúltam, hadd nőjön! ;)
Ennyi lenne mára, képeket csináltam ugyan, de már nincs időm/kedvem feltenni. Majd holnap! ;)
Addig is jók legyetek! :)

Csak egy kis apróság...

2010-12-24T18:30:00.000+01:00

Tudom, csúnya dolog ilyenkor blogot írni, de muszáj, mivel ez a 100., illetve más oka is van. Ez ilyen jó kis villám-bejegyzés lesz, csak hogy írjak valamit. A múltkor elnéztem, hogy az lenne a 101., mivel ez a 100. :) Szofit szerettem volna elvinni egy karácsonyi sétára, viszont egész nap csomagoltunk, pakoltunk, a szobámat kellett kitakarítanom plusz rendbe tennem, fát díszítettünk satöbbi. Kertben gyakoroltunk kicsit, rendesen fel volt pörögve. Egy szál pólóban voltam kint, olyan meleg volt. Nem semmi. Azt hiszem, már csak én maradtam ki a sorból, és ezért volt a legfontosabb írnom egyet.

Minden kedves olvasónknak, barátunknak, ismerősünknek, esetleg rajongónknak nagyon nagyon Boldog Karácsonyt kívánunk!

A képeket saját kicsi kezemmel készítettem. :) Vaku nélkül is nagyon szépek, hangulatosak lettek szerintem. :)
És most pedig, megyek, felöltözök szépen, állatoknak ünnepi vacsorát osztok. :))

Winter holiday :)

2010-12-23T13:26:00.000+01:00

Végre-végre szünet, bár nem lesz valami hosszú. Holnap karácsony, de egyáltalán nincs karácsony feelingem. Ráadásul minden nagyon undorító. Ez a nagy locs-pocs, plusz az utána maradt sár kikészít. Ma este anyáék barátaival bemegyünk a városba a Kossuth térre, forraltborozni, puncsozni. Plusz ha már bemegyünk, elviszem Szofit is, kell neki szoknia a várost, mert nem tud viselkedni, csak itt, a faluban. Tegnap kivittem a dummy-t a kertbe, hát elég érdekes dolgokat művelt. Nagyrészt elszórakozta, viszont ha határozottan rászóltam, akkor szépen a kezembe adta. Valószínű a hómaradványok miatt játszogatott vele. Majd alakul. A karácsonyi ajándékomat el sem tudom képzelni, hogy mi lesz, mivel nem tudtam megmondani, mit szeretnék. Tegnap kitaláltam, hogy egy fényképalbumot, viszont már nem valószínű, hogy lesz ott, ahonnan szeretném. Tegnap apa elvitte előhívatni a falamra a képeket, mára készen is lesznek. Végre! :) Nem úgy fog kinézni a szobám, mint valami személytelen izé. Meg van pár üres falam. Viszont még egy nagy képet ki kell választanom, amit majd az ágyam fölé fogok tenni. Az még nem tudom, mi lesz. Addig is, itt vannak azok, amiket kiteszek most:

ők hárman így együtt lesznek :)

ők is :)

ők ketten lesznek :)

ők is ketten lesznek :)

Plusz unalmamban nosztalgiáztam kicsit, nézegettem a kertet, milyen volt régen. Íme:

2004. Az a sok-sok pózna mind fa, plusz sövény az nincs, és feltűnő a diófa a kert közepén. Kár, hogy beteg lett, és ki kellett vágni. :S

2008. A fű magáért beszél. :) Hozzá sem nyúltam, egyszerűen ilyen volt a színe. Szofi előtt... Már nem ilyen. :P

2008. Minden gyönyörű zöld. *.* Az a vérszilva az a vérszilva, amelyik az első havas képen ki van támasztva. :)) Ott, ahol a kocsi áll drága lánykám jóvoltából egy szál fű sincs.

2010. Össze lehet hasonlítani az elsővel: hátul hatalmas sövény van, a diófa már nincs meg, illetve sok-sok pózna helyett sok-sok nagy fa van. :) Az első képet ha kinagyítjátok, látszik, hogy ott leghátul az a pózna az a mostani képen a hatalmas fűzfa. :)

Plusz: megtaláltam egy CD-n azokat a képeket, amiket már régen kerestem. Olyan édesek. :)

avagy miből lesz a cserebogár :) Anya munkatársánál születtek, ő küldte ezeket a képeket, amikor 4 hetesek voltak :) március 20-án születtek, és május 20-án hoztuk el őket :) azóta is... <3

Locsi-pocsi, szünet feeling

2010-12-20T16:57:00.000+01:00

Hát, egészen undorító, ahogy kinézünk. Mindenhol áll a locs-pocs, itt, falun Szolnokhoz képest még egész jó a helyzet. Tegnap milyen gyönyörű hó volt mindenütt... Ma meg... Reggel gyönyörűen állt a hó az utcánkban, jövök haza, erre nyakig érő latyak, azt se tudtam, hová menjek. A hó nagyja még megvan azért, de már nem olyan igazi hó, hanem olyan töppedt-kásás trutyi. Bleö. És ez egyre rosszabb lesz. Elvileg hétvégén lesz egy kis lehűlés, de már olyan mindegy... Megint nem lesz fehér karácsonyunk, már meg sem lepődök. Pont úgy jártunk, mint tavaly. Pont 19-én esett nagyobb hó, mindenki tiszta happy volt, végre-végre, fehér karácsony, 2 nappal karácsony előtt úgy elolvadt, hogy egy töppedt hókupacka sem maradt belőle. Jósoltak egy kis ónos esőt is mára, juppí. Gyönyörű időjárás, mondhatom. És pont karácsonykor. Hihetetlen.
Amint láthatjátok, csináltam egy kis diziváltást, a karácsony kedvéért. A kis ábrákért többféle betűtípust használtam fel, jó sokat szenvedtem vele. :D Meg azzal szórakoztam, hogy a háttér árnyalata meg a fejléc árnyalata megegyezzen, azzal is elvoltam. :P Nagyjából sikerült, bár egy icipici eltérés van, ha nagyon sokáig figyelitek. :D
Ma túlestünk az irodalom Antigonés TZ-n, hál' istennek. Innentől kezdve tiszta szünet feelingem van, tanulni semmit nem kell. Holnap rövidített, 35 perces óráink lesznek, 3, illetve nekem csak 2, mivel az egyik elmarad, mert nincs itt a tanár. Aztán délben végzünk is, aztán húzhatunk a bélbe. :)) Illetve mi a Frei-be húzunk, iszogatni. Szerettem volna holnap pirosban menni, a karácsony miatt, de fehér felsőben kell menni, hogy ünnepélyesek legyünk. Legalább nem kell felvenni azt az átkozott matrózblúzt. Meg a kitűzőt se. Utálom. Mindenki olyan benne, mint valami idióta. :) Azért a körmeim pirosak lesznek, meg lehet kölcsönkérem anyától a piros sálját-kesztyűjét. Ha ideadja. Mire megcsinálom a körmeimet, megöregszek... Még manikűrözgetni is kell. Holnap meg kikészítem a lányokat azzal, hogy mennyi cukrot teszek a svájci forrócsokiba. :D
Jah, kikaptuk az új órarendet, illetve csak az osztály egyik fele, akit az ofő tanít matekból. Állítólag rettenetes. Annyit tudok, hogy péntek 1. órába betettek egy matekot (...), 3. órába egy fizikát, és képesek voltak utolsó, 6. órába egy törit betenni. Pénteken!!! Hát gratulálok. Holnap, ha megtudom az egészet, majd rendesen beszámolok. Csak hogy legyen miért sajnálni. :)))
Na, jók legyetek. Próbáljatok meg valami karácsony-feelinget magatokra erőltetni, bár tudom, hogy nehéz, nekem sehogy sem megy. Pedig pénteken karácsony. :)
Éééés ez már a 101. bejegyzés! ;)

Harmadik hó :)

2010-12-19T18:10:00.000+01:00

Ahogy az előrejelzések jósolták, tegnap reggel megérkezett a hó, 10 óra körül, és este 7-8-ig esett. :) Gyönyörű volt minden, úgyhogy apával úgy döntöttünk, sétálunk egyet a faluban. Szofi agya tisztára elborult. :) Ennek ellenére szépen figyelt ránk. Elsétáltunk a főtérre, ahová már megérkezett a karácsonyfa is, ami gyönyörű, szép nagy, jó formás. :) Ezután sokkal jobban esett a melegben ücsörögni, mintha semmit sem csináltunk volna. :) Eredetileg fél órát terveztünk, de csak sikerült elsétálgatni 2 órát... :)) Ma a friss hóban sétálgattunk kint a mezőn, ahol néha sütött a nap, néha nem. Apával együttesen megegyeztünk, ez több, mint 10 centi, valahol 10 és 15 között van. :) Nagyon szép volt minden, rengeteg nyúl volt kint, és őzekkel is találkoztunk. Egy nyúl után ment el, a többire még időben reagáltam. Többnyire elsőre visszajött, egészen szépen figyelt. Az őzekkel való találkozás érdekes volt. :) Az őzek álltak, mire Szofi elkezdett rohanni, mint az őrült. Aztán amikor a közelükbe ért, hirtelen megállt, nézett, aztán visszarohant hozzánk. :) Szerintünk nem egészen tudta messziről felmérni, hogy mekkorák. Az őzek jó sokan voltak, majd lesz róla kép is. Alig találtak valami ennivalót... Ma is 2 órácskát sétáltunk, de a mezőn jó kis szél fújt, szóval tisztára lefagytunk apával. Jó volt bejönni a melegre. :)

nyulam-bulam :)

debiiil :)

'hm?'

ez aztán ő :)

emlékeztek az augusztusi nyulas-saras sétánkra? ez ugyanaz az út :)

őzek :)

imádom ezt a képet :)) kicsit trükköznöm kellett a tetejével, mert belelógott pár kábel (...) de nem látszik :)

egynéhányan...

hülyeee...

így szeretem :)

ámokfutó :D

in the middle of nowhere

profil :)

ez... ez tökéletes :D ugye? :D engem persze nem kell nézni, olyan vagyok, mint valami terrorista, aki nagyon fázik :D nyakamban meg a síp meg a póráz... szokásos ;)

'mi van ott??'

'??' :)

Csak egy átlagos péntek...

2010-12-17T18:32:00.000+01:00

Semmi különösen nem csináltunk ma, meg szeretném majd a leányzónak tanítani a tárgymegkülönböztetést. Jah, idebent dobtam 3 dummy-t, szépen, kézbe adta. :) Amíg hó van, odakint nem nagyon csináljuk, mert elmarháskodja. :) Előtte mindig dobálok pár teniszlabdát, az fellelkesíti. :)
Suliban már majd' megőrültem, a legkegyetlenebb a matek volt. Éreztem, ahogy csukódik le a szemem, ahogy nehezülök el... Soha nem teltek még olyan lassan a percek. Már mindenki szenvedett, ahogy a többiekre ránéztem. :) Jövőhét kedden városozunk majd egyet a lányokkal, csak éljem túl a hétfőt... Jah, délelőtt a 3. órám lyukas volt, aztán ülünk a büfében, olyan fél tíz körül elkezdett gyönyörűen szakadni a hav. :)) Kb. fél órát esett, aztán elállt sajnos. Na majd holnap. ;) A csajokkal szünetre terveztünk egy kis HP 7 nézést, mivel páran még nem láttuk, úgyhogy megnéztem a 6-ot, mivel tisztában kell lennem, mi történt. :) Szerdán karis ncis-t néztem, 2 hét szünet volt az amcsiknál, most meg téli szünet lesz, szóval legközelebb jan. 11-én lesz. Jut eszembe, Tony új magyarhangja... Igen, Damut lesittelték, tudom, de ez rettenetes... Egyáltalán nem illik a karakterhez, az egyénisége tökre eltűnt, teljesen átlagos hang lett, mintha a színész is eltűnt volna ezzel a hanggal. Csak arra tudtam figyelni, hogy ez borzalmas. MW (Tony-t játszó színész, csak hosszú a neve xD) hangja szerintem egészen hasonlított Damuéra, viszont ez... Végig sem bírtam nézni, és ilyen még nem volt. Remélem visszahozzák még valahogy Damut, mert akkor az ncis csak neten nézős lesz, mert én ezt nem bírom...
Holnap ha esik majd a hó, ha törik, ha szakad próbálok sétálni vele egyet. Ma is annyit gyalogoltam a hidegben, hogy másra sem vágytam, mint hogy begubózzak a lakásban. :S Persze a csürhe most is itt döglik, már lassan megunom őket... :)

még az első hav idején, ezt elfelejtettem betenni :)

II. hav, kutyahideggel

2010-12-16T16:44:00.000+01:00

A végén még ránk fog valaki irigykedni, hogy itt mennyi hó van. :D Hétfő korán reggeltől kedden kb. 4 óráig esett a hó, megállás nélkül. :) Megmértem, 10 centi esett frissen. :) Szombaton elvileg jön egy újabb adag. ;) Csak ez a hideg ne lenne. Befagy a ... :) Szóval a hó még nem olvadt el, szépen megmaradt annyi, amennyi volt. Csak ugye jópár helyen lefagyott, meg is szívtam kedden a városban a magassarkúmban, szóval tegnap meg ma már laposban mentem. :) Holnap megint visszaváltok, amerre járok, ott szerencsére már nincs jég. Jah, kedden a 4-es állapotát hadd ne részletezzem... Miért nem képesek rendesen letakarítani? Még szerencse, hogy direkt korábban indultunk, mert nem értem volna be. Ma reggel benne volt kicsi Szajol a híradóban, hogy kifolyt egy csomó gázolaj. Én nem is tudtam róla, a lányok mondták ma a suliban. Utólag is megnéztem a híradót. :) Azon az úton szoktunk az Alcsi-Holt-Tiszához döcögni. Tegnap, mivel eltelt a 3 hét a kennelköhögéses oltás után, mentünk egy kombira. Még mindig nem egészen értem, hogy a dinka kutyám miért örül az állatorvosnak, de ha neki jó... Legalább nem kell berángatni a rendelőbe, ő rángat be minket. :) Dokibácsi azt mondta, adjunk kicsit többet a kutylinak, mert nyárra tökéletes ez a súly, de télire legyen rajta valami kis zsír. Ott beszélgetett a kutyával, hogy "szeressél, intéztem neked egy kis plusz kaját!" :) Szóval kicsit többet kap. Tavasszal meg visszafogyunk. ;) Utána mentünk a Kossuth térre, puncsot inni. Szofin a retipóráz volt, bár nagyon nem izgatta. A kezem majd' letépte, annak ellenére, hogy belőle meg rettenetes hangok jöttek, mert a póráz ugye fojtotta. Lassan lenyugodott azért, egy anyuka meg a kislánya (aki kb. feleakkora volt, mint Szofi) odajöttek megsimizni. Aztán találkoztunk ismerőseinkkel, és elkezdtünk a kutyákról beszélgetni, és mondta az egyikőjük, hogy ugye fogjuk majd fedeztetni, mire apa meg én rögtön rámondtuk, hogy nem. Apa már ismeri ezzel kapcsolatban az álláspontomat. :)

Nem vagyok tenyésztő, nem értek hozzá. Nincs meg hozzá semmilyen képesítés, nincs kv, nincs tsz, az egy dolog, hogy törzskönyves. Nem akarok azoknak a sorába beállni, akik összeraknak két szép kutyát, és hű, de jó, lett egy csomó kiskutya, és azokat el lehet adni. Régen nem egészen így gondoltam, de már nagyon sokat változtam ezzel kapcsolatban. Szerintem felelőtlenség olyan embernek ilyet csinálni, aki nem ért hozzá. Nem vagyok annak a híve sem, hogy a kannak kell egy "menet", mert akkor jó lesz neki. Nem vagyok annak a híve sem, hogy a szukának egyszer ellenie kell. Gondoljatok csak bele, hány szuka van a világon, mégis hány kiskutya lenne, ha mindegyiknek legalább egyszer ellenie kéne?? Van így is elég gazdátlan, menhelyes, kóbor kutya. Szóval mondja ezt az ismerősünk, és amikor mondjuk, hogy nem, akkor néz ránk, és mondja, hogy de egészségügyi szempontból ez fontos. Apa erre azt mondja, hogy ő is hallott már erről, de inkább ivartalaníttatni fogjuk, mire én pár pillanatig csendben álltam, aztán szépen elmondtam, hogy én meg úgy tudom, ez egy elavult elmélet. Itt fejeztük be a témát. Aztán hazaindultunk, de közben találkoztunk anyával, szóval mégsem indultunk, annak ellenére, hogy teljesen lefagytunk. Kicsit még maradtunk, aztán hazajöttünk. Szép volt, jó volt, de hideg volt. :)

Ma egy ideig sütött a nap, és terveztem, hogy sétálunk egyet, mivel délben végeztem. De miután 10 percet sétáltam a -6 fokban, minden kedvem elment tőle. Teljesen szétfagytam, semmi másra nem vágytam, csak hogy begubózzak a lakásba a melegbe. A csürhéből is mindenki az ajtó előtt tolakodott, főleg a macskák, és az utóbbi időben már Szofi is nagyon rászokott, hogy bejön. A macskák mehetnek előre, de Szofi előtt én megyek be. Szóval most mind a 4-en itt vannak. :) Szofi behozott magával egy teniszlabdát, és azt kértem tőle, hogy még mielőtt visszahozza, üljön le. Érdekes, ezt soha nem dobálja ki a szájából, mint a dummy-t, hanem szépen megvárja, amíg azt mondom: 'Ereszd!'. Sokat dicsértem, aztán itt bent eldobtam a dummy-t, elsőre kicsit szórakozott vele, elvettem, eldobtam megint, közben folyamatosan biztattam, hogy 'Hozd!' hozta, még a kezembe is adta. Eldobtam még egyszer, akkor pedig már jól fogta meg, és még inkább a kezembe adta. Nagyon-nagyon megdicsértem, aztán eltettem, hogy megmaradjon neki a jó élmény. :) Ja, el is felejtettem, legújabb trükkünk: kaját az orrára teszem, mondom neki, hogy 'Vársz!', aztán meg hogy 'Kapd el!' és elkapja. :) Nagyon bírom, ahogy koncentrál. :) Nem volt egy nagy feladat a tanítása, mivel Szofi olyan halál nyugodt kutya, hogy simán hagyta, hogy rátegyem a kaját az orrára, plusz vár is jó sokáig. :) Nem túl hasznos, de jópofa trükk. :) Jah, és apa megvette Szofinak a karácsonyi ajándékot: jópár velős csontot. :) Majd lehet, hogy veszek mellé még valamit, vagy nem tudom. Meglátjuk.

Jut eszembe, tegnap simiztem a szomszéd kutyát, legalább akkora vadállat, mint Szofi. :) Hát örömében bepisilt. Kíváncsi vagyok, hányszor simogatják meg egy nap, mivel majdnem mindig bepisil... Úgy megölelgetném egyszer, vagy elvinném sétálni... Életében 1x volt kint, amikor oltatták veszettség ellen, közben meg ők p.fáznak nekem, hogy meg fognak büntetni, mert nem visszük el veszettség ellenire a kutyát, amikor már rég túl voltunk rajta. Minek nekik kutya? Nem is értem. Bár azt tudom, a 7-8 éves kislány kapta a szülinapjára, amolyan 3 napos csoda volt... Most, hogy nagy, meg hideg van, már nem kell. Egyszer nem hallottam, hogy játszanának vele a kertben, csak hogy "menj innen!" "a k.rva any.d, mit csináltál már megint?" satöbbi... Pedig annyira megérdemelné, hogy foglalkozzanak vele. Mert egy bűbáj. Én azért minden nap megszeretgetem, amikor arra járok... Már folyton itt lóg a kerítésnél, a mi oldalunkon. Jah, persze kaját adnak neki bőven. Iszonyat kövér. És ahogy menés közben a könyökei állnak... Röntgen nélkül is megmondanám, hogy tiszta dp, szóval még rosszabb, ha kövér, mert még jobban terheli őket. Na, mindegy, csak nagyon sajnálom.

Havazás - II. felvonás

2010-12-13T20:10:00.000+01:00

Reggel kb. 7 óta szakad a hó, rendületlenül. :) Most egy kis szünetet tart ugyan, de elvileg itt az Alföldön fog még esni egy kicsit. :) Szép nagy hó lenne már, csak napközben kicsit olvadt, mert szerintem nem süllyedt 0 fok alá a levegő, viszont ami most esik, az már szépen megmarad. Olyan 2-3 centi friss hó van most, rögtön visszatért a jókedvem, azután, hogy a szombati elolvadt. És ez meg is fog maradni, mivel elég hidegecske lesz a héten. A 4-esen is kezdett már állni a hó, de még nem annyira, mint a múltkor, szombaton. Akkor az egész négyesen állt a hó, kb. 3-4 centi, és csak a keréknyomok látszódtak. Értem én, hogy hétvége van, de a hómunkásoknak akkor is dolgozni kéne, mégis csak az ország egyik legfontosabb főútja... Na mindegy. Jó kedvemnek más oka is van ám: ki nem találjátok, hanyast kaptam matekból. :D 5-öst, bizony. :D Megvan a 3-as, innen már nem kételkedem. Kereken 3,0-re állok. :)) Holnap rövid verses doga vár rám magyarból, és mivel szerdára úgysem kell soha tanulni, és elvileg a hó is megmarad, kiviszem Szofit a mezőre egy körre. Hóban gyakorolni úgysem tudunk, vasárnap próbálkoztam, de az egészet elbohóckodta, ahogy dobálta a dummy-t a hóban, meg nyalta le róla a havat... :) Majmom.

Olvadás...

2010-12-12T12:59:00.000+01:00

Sajnos elég rendesen olvad a hó, de idokep.hu-n írnak havazást még mára, plusz holnapra is. Hát, nagyon remélem, hogy lesz belőle valami. Több volt az, mint 5 centi, méricskéltem kicsit és inkább 7-8 centi körül volt. Most már itthon is a hóból csak nagy locs-pocs marad, ilyen kásás trutyi. Reggel megkértem anyát, keltsen fel korábban, hogy az olvadás előtt el tudjunk menni sétálni. Fél 9 körül el is indultunk, jött velünk anya is. Mentünk egy kört a faluban, meg közben kisétáltunk a mezőre. Teljesen szűz hó volt az úton, mi voltunk az elsők, akik arra jártunk (a vadállatokon kívül). A mezőn elég rendesen fújt a szél, folyt is a könnyem rendesen. Plusz szemből fújt, szóval amikor Szofi előrement, tulajdonképpen a szerencsén múlt, hogy meghallja-e, ahogy kiabálok. Persze, most sem hagyhatta ki a nyúlkergetést (...), én meg hogy keresztbe fussak a felforgatott földön, hogy elvágjam a kutya útját, miközben majd' kitöröm a bokám és üvöltözök. Azt bírom, utána mindig összehúzza magát, mikor jön felém, mert tudja, hogy rosszat csinált, de azért megcsinálja. Egyébként szépen figyelt, jól tudott póráz nélkül is láb mellett jönni. Bementünk a kicsinyke főtérre, megnézni a karácsonyfát, de nagy meglepődésünkre nem volt. Pedig mindig szokott lenni... Remélem lesz majd. Csináltam "néhány" képet, íme:

kertecske :)

Dagi az nagyon kivolt :) követett mindenhová, közben meg járt a szája, plusz minden egyes lépésnél megrázta a lábait, hogy 'fúj, ez vizes' :D

'ezt nagyon utálom'

'lécci gazdi, szedd le...!'

teljesen szűz hó *.*

mancs :)

őrült Szofka :)

nyussz :)

nyuszik, meg egy fél Szofi farok... na őket kergette meg...

kicsi falunk :)

úgy néz ki, mintha valaki bemosott volna neki egyet :D

új telephely: kutyaház :)

'gazdi, csinálj már valamit ezzel a hülye hóval!'

standard-szerűség :)

Dagi-macs :) olyan gyönyörű...

szépség :)

El is felejtettem, Daginak oda a méltósága: reggel rajtakaptam, ahogy Szofival együtt jönnek ki a kutyaházból. :) Sosem gondoltam volna Dagiról, hogy ilyesmire vetemedne. :D De inkább a meleg egy kutyával, mint a hideg egyedül. ;)

Mert ez nekünk már járt :)

2010-12-11T21:19:00.000+01:00

Most állt el nemrég a hóesés, eddig olyan rendületlenül esett, és akkora pelyhekben, hogy azt hittem, sosem áll el. :D Kb. 5 centi gyönyörű friss hó van mindenfelé, és nekem is kissé másabb a hangulatom, kicsit megcsapott a karácsony feelingje, főleg itthon. Szolnokon nagy volt a locs-pocs, sóznak mindenfelé (nem úgy volt, hogy nem lehet sózni?). Itthon bezzeg szinte kocsik is alig járkálnak a havon. :) Többek között ezért jó faluban lakni. :) Már sötét volt, mire hazaértünk, mivel a városban mászkáltunk, meg beszabadultunk anyával az obi-ba, karácsonyi díszeket nézni, és hadd ne részletezzem, mi van, ha anya és én beszabadulunk a kütyük közé. :D De sétálni mindenképpen szerettem volna egyet Szofival, szóval hazaértünk, aztán 7 körül sikerült is elindulni. Tettünk egy kört a faluban. Imádok ilyenkor sétálni, halálos nyugalom van. Szofin kb. 1 percig volt póráz, amíg kiértünk az utcánkból, mivel ment előttünk egy másik kutya. Aztán elengedtem, de persze láb mellett kellett jönnie. Volt egy kis szabad rész, ahol mondtam neki, hogy 'Mehetsz!', na akkor elborult az agya. :) Fel-le rohangált, őrültködött rendesen, nagyon édes volt. :) Hazaértünk, és csináltam pár fotót, csak, hogy legyen. :) Hát nem a remekműveim, mivel a nagylány utálja a vakut (én is), de azért egy kis havas hangulatot csempésznek ide. :)

kezdődik...

nekünk is vennünk kellett egy ilyet :) hát vagy leszedi a fejéről, vagy megadóan lefekszik :)

'olyan szerencsétlen vagyok'

esik a hav :))

ez vaku nélkül készült, csak azért, hogy lássátok, milyen világos van kint...

'hm?'

'figyelek'

Holnapra mondanak egy kis melegedést, szóval szerintem olvadni fog. Reggel azért még biztos hideg lesz, szóval felkelek időben, és sétálunk egyet, plusz lehet bepótoljuk a ma elmaradt gyakorlást. :) Ígérem, csinálok képeket is. ;)

Hull a hó :)

2010-12-11T13:28:00.000+01:00

El sem hiszem szinte, hogy nálunk is esik. :) Esett már, de akkor mindig túl meleg volt. Most, ahogy a hópelyhek leesnek, ott is maradnak. Kb. 20 perce kezdődött, akkor miniatűr hópelyhek kezdtek esni, azóta egyre szebben esik, és a hópelyhek is kezdenek növekedni. :) A háztetőkön már szépen látszik. Jó kinézni az ablakon, főleg, ha majd jóval több lesz. :) Remélem, még esik egy darabig. Sajnos sétálni nem tudtunk menni, mivel anya adott néhány feladatot, és azt kellett megcsinálnom, plusz ha hazajön, megyünk be a városba. Viszont ha szép hó lesz, este mindenképpen sétálunk Szofival a faluban egy nagyot. :)
Addig is, bemutatom nektek az egyik szépségemet, őt nemrég kaptam:

Mellette van még egy ciklámen színű is, aki most éppen a bimbóit hozza, ő is gyönyörű, amikor virágzik. Az első orchideámat tavaly nőnapra kaptam apától, és nagyon jól érzi magát. Másodiknak hófehéret szerettem volna, a szobám fala miatt, de ez a hófehér-lilás párosítás nagyon megtetszett, főleg, hogy a falam színe szinte ugyanolyan, mint az orchidea közepe. :) Van rajta még 3 bimbó, szóval még fog virágozni egy ideig. :) Plusz utólag vettük észre, amikor kiraktam a polcra, hogy hoz még egy hajtást, amin virágok lesznek. :) Na akkor milyen gyönyörű lesz. :) Nem értem, miért mondják, hogy az orchidea kényes növény, szerintem nagyon egyszerűek. Az ablak mellett vannak egy komódon, fény bőven éri őket (de a nap nem tűz oda), heti egyszer locsolom őket, ami nem kell nekik víz, azt meg leöntöm. Nálam a szobában már sokféle növény megfordult, mind kipusztult, most vettünk 4 újat, ebből egyet már sikerült kinyírnom. Remélem a többi megmarad, mert nagyon szépek. :) Nálam csak az orchideák maradtak meg eddig... Szóval ők egy biztos pont. :)

Finally: weekend

2010-12-10T18:00:00.000+01:00

Végre-valahára. Amúgy hihetetlen, milyen gyorsan telnek a napok. Még 11 nap a szünetig. Még kereken 2 hét karácsonyig. :) Szofi kutya egy hatalmas csontot fog kapni, tudjátok, aminek a két vége olyan nagy, jól fog kinézni vele. :D Meg még szeretnék neki valami apróságot, lehet, megrendelem a szőrös dummy-t is. Ma elég érdekes napom volt, még tegnap este kellett volna irodalmat tanulnom, de rádöbbentem, hogy bent hagytam a padomban... Szerencsére volt egy lyukasom, így át tudtam nézni, bár úgy gondoltam, úgysem húznak ki engem 34 névből... Szóval sokat nem tanultam. Óra előtt a szünet utolsó 5 percében átnéztem, aztán kikaptuk a helyes író verseny eredményeit, meg röhögcséltünk, milyen borzalmas lett. Erre padtársam szól: Dorka, téged húztak. Hú, de be voltam tojva. Végül is csak el tudtam mondani szépen, szóval 5-ös lett. :) Jah, 20-án (szünet előtti utolsó előtti napon) még írunk az Antigonéból egy dupla órás fogalmazást, TZ formában. Szuper lesz. Hétfőn egy töri TZ is vár, az ókori görög világból, ami kb. a fél könyv. Első órában. Képzelhetitek, mennyire leszek észnél fél 8-kor... Ma volt egy kis matek doga is, persze utolsó órában, hogy minél "jobban" tudjunk koncentrálni... Ennek ellenére úgy érzem, egészen jól sikerült. :) (lekopogtam már vagy ezerszer) Hál' istennek lesznek benne részpontszámok. Az összes eddigi dogát azért csesztem el, mert azt csinálta, hogy: ha nem jó a végeredmény? Az egész rossz. És akkor: 1 hiba 4-es, 2 hiba 3-as... Matekból be kell biztosítanom a 3-ast (2,6), abból már nem hiszem, hogy írunk szünet előtt, plusz irodalomból az 5öst (4,6), és akkor jó lesz. Fizikából szerintem 2-es leszek... Vagy, ha szerzek egy 5-öst, akkor már 2,7-re állnék. Meg kéne próbálni... Valahogy. A többi tantárgy teljesen okés. Idén már nem lesz több franciánk... Pedig szeretem. :) Ma christmas chansonokat hallgattunk. :) (fogalmunk sem volt, hogy hogy van a karácsony, így összeraktuk az angolt meg a franciát (:) Franciául a hétvége: week-end. :) Plusz csináltunk keresztrejtvényt, hát a francia szavak fele tulajdonképpen angol volt: train, long, exemple (amúgy example lenne ugye) stb. Na, nem regélek már suliról, biztos unjátok. :) De ki kell írni magamból. :) Voltunk ma a Frei kávézóban a barátnőimmel, megünnepelni egyik barátnőm szülinapját. Az a forró csoki. *.* Meg a Pronto-ban is voltunk, pizzázni. Felülmúlhatatlan. :)

Érdekesség: a szolnoki Tiszavirág híd, így áll most :) A képet a szoljon.hu -ról vettem. :)

Plusz a sulinkat teljesen felújították, a menza épületét főképp. Nagyon jól néz ki. :) Még lift is van benne. Ha valaki esetleg Szolnokon jár, a Szigligeti Színházzal szemben van a suli, meg lehet nézni, nekem tetszik. :) Jah, és ajánlom mindenkinek este (vagy legalábbis sötétben) a Kossuth-téri karácsonyi falut, nagyon aranyos. És a belváros kivilágítása valami gyönyörű, szerintem érdemes megnézni. :)

Holnapra lehet, hogy várható egy kis hó, kíváncsian várom, mi lesz belőle. A héten betartottam a fogadalmam, semmit nem dobtam el a nagylánynak. Holnap kimegyünk reggel gyakorolni (nekünk nem lesz suli, muhahaha :D), meglátom, hogyan megy. Ha egyet megcsinál rendesen, akkor nagyon-nagyon megdicsérem, és hagyom békén. Nem rombolom le a sikerélményét. Még tervezek mellé egy kis engedelmesezést, behívást, stabilitást. Remélem nem lesz kint senki, mert most apránként kell felépítenünk mindent újra, szeretném, ha végig rám koncentrálna. Remélem, minden kutyás dolgozik holnap. :) Ha lesz energiám, kimegyünk délután még 1x, egy sétálós sétára. Rájöttem, hogy külön kell vennem a kettőt. Amikor gyakorlás van, akkor gyakorlás van. Nincs szaglászás, elkóricálás. Amikor meg sétálunk, és úgyis csak félig figyel rám, mert a figyelmét lekötik a szagok, akkor úgyis hiába próbálom rávonni a figyelmét a dummy-ra. Fölöslegesen fárasztanám magam. Meg sétálni azért megyünk, hogy kikapcsolódjunk. A büdös dögöknek persze marha jó dolguk van: bent vannak most is. A fene egye a dolgukat. :)

megeszem :) úgy tűnik, tényleg itt a hideg: világosodik a nózink...